fbpx
Karrierközpont
Slider

Tapasztalatszerzés egyetem alatt

Tanulmányaid alatt vagy friss diplomásként szeretnél szakmai tapasztalatot szerezni, hogy nagyobb eséllyel indulj az álláskeresők között? Több lehetőség közül is választhatsz, akár belföldön, akár külföldön. Vedd kezedbe most a jövődet és szerezz minél több tapasztalatot, hogy a jó önéletrajzodhoz elengedhetetlen szakmai tapasztalatok mellett a munka világát és magadat is minél jobban megismerd. Alábbi cikkünkben ehhez adunk rövid útmutatót, legyen szó szakmai gyakorlatról, önkéntes munkáról vagy külföldi gyakorlatról.

A szakmai építkezés módjai: szakmai gyakorlat, gyakornoki munka, önkéntesség

Valljuk be nyíltan és őszintén: a munkaerőpiac kevéssé nyitott a huszonegy-néhány éves, felsőoktatásból éppen kikerülő, tapasztalatlan munkaerőre. Az álláshirdetések döntő többsége elvár valamiféle szakmai tapasztalatot, és a HR-eseknek könnyű válogatási szempontot kínál a munkahelyet belülről sosem látott jelentkezők kiszűrése. Éppen ezért bölcs dolog már a felsőfokú tanulmányok idején – akár az első év nyarától – begyűjteni némi munkatapasztalatot. Akkor sem késő alulról építkezni, ha diplomaosztáskor ébred rá valaki, hogy nincsenek szakmai referenciái: a szakmai gyakorlat, a gyakornokság vagy az önkéntes munka akkor is jó kiindulópontja lehet egy sikeres karrierútnak.

Gyakornoki pozíciók  vs. szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlatok és a gyakornoki pozíciók igen sokban különböznek egymástól, még akkor is, ha magyarul mindkettőt „gyakornok”-ként emlegetjük. Angolban megkülönböztetik az „intern”-t és a „trainee”-t.

  • intern: a hallgatói jogviszonnyal rendelkező, mentor segítségére támaszkodó, tanult – vagy választott – szakterületét gyakorló fiatal,  
  • trainee: az utóbbi olyan kisegítő munkatárs, aki fél- vagy akár teljes állásban kisegítő munkát végez a cég egy, vagy több beosztottja mellett.

A két kategória sajnos a munkaerő-piaci szereplők fejében is keveredni szokott, ezért fontos már a jelentkezésnél tisztázni, hogy pontosan mire is gondolnak, amikor „gyakornokot” keresnek.

Gyakornoki pozíció

A gyakornoki pozíciók általában rugalmas munkaidővel zajlanak. Olyan tehetséges, kreatív és jó munkabírású fiatalokat keresnek, akik segítik a szervezet munkatársainak tevékenységeit, s ezért cserébe fontos munkatapasztalatra és networking lehetőségekre számíthatnak.

A szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlathoz hallgatói jogviszonyra van szükséged, hiszen ez szűkebb értelemben véve a felsőoktatási képzés gyakorlati része, amit a tantervi előírásoknak megfelelően, kreditért kell végeznie a hallgatóknak, általában az egyetem által javasolt intézményeknél vagy vállalatoknál. A néhány héttől egészen három hónapig terjedő munkavégzés általában elég ahhoz, hogy a munkahelyi kultúrába betekintést nyerjen az ember. Sok szakon azonban egyáltalán nincs kötelező szakmai gyakorlat, vagy munkaerőpiaci értelemben véve értékelhetetlenül rövid. Ha te is ilyen szakra jársz, egyénileg kell felkutatnod a lehetőségeket, de megéri.

A jó hír, hogy a gyakorlat nélküli pályakezdőkkel ellentétben a szakmai gyakorlatra jelentkezőkre nyitott a munkaerőpiac. Ezért akár előírja a szakmai gyakorlatot a tanterv, akár nem, érdemes megkeresned ezeket a lehetőségeket és élni velük. A munkaerőpiacon sokat számít, ha be tudsz írni legalább egy szakmai gyakorlatot a CV-dbe. Sőt még jobb, ha többet is fel tudsz vonultatni.

Ugyanakkor nem csak a CV-ben történő felmutatás miatt hasznos a szakmai gyakorlat elvállalása. 12 közoktatásban, majd 1–2 év felsőoktatásban töltött év után nem árt szembesülni azzal, mit jelent, ha az embernek már főnöke van, akitől megkapja a teljesítendő feladatokat, melyeket felelősségteljesen kell elvégeznie akár önállóan, akár csapatban munkatársaiddal, különösebb gardírozás nélkül. Ebben az új helyzetben is fontos megméretni magadat: tudatosodat és közben önmagadat is jobban megismered.  

Hogyan keress szakmai gyakorlati / gyakornoki pozíciót?

A gyakornoki pozíciók és/vagy szakmai gyakorlati helyek felkutatása és megpályázása gyakorlatilag megegyezik a teljes állások esetében bevett gyakorlattal. A cégek saját honlapjukon, nagyobb álláshirdetési portálokon vagy az egyetemek karrierirodáiban teszik közzé a lehetőségeket. Ugyanúgy önéletrajzot, motivációs levelet várnak a jelentkezőktől, és ugyanolyan válogatási módszereket alkalmaznak, mint a komoly pozícióknál. Így már rögtön az elején fontos tapasztalatokat szerezhetsz a munkakeresési fogásokról: kockázat- és stresszmentesen kísérletezhetsz.

Bármelyik típusú “gyakornoki” pozícióra is jelentkezz, tisztában kell lenned a lehetőségeiddel és jogaiddal ahhoz, hogy jó pozíciót találj magadnak.

Nézd meg alaposan, mit kínál a cég! Mindenképpen derítsd ki a következőket:

  • Mennyi időre vesznek fel?  
  • Mikor kell munkába állnod?  
  • Napi/heti bontásban hány órát kell dolgoznod, és mennyire kötött beosztásban?  
  • Lesz-e mentorod, aki szakmai és munkahelyi kérdésekben segíteni fog?  
  • Milyen feladatokra számíthatsz?  
  • Milyen megbízási vagy munkaszerződéssel vesznek fel?  
  • Milyen díjazásra számítsz? 

A fentebb felsorolt kérdések mellett, tantervi szakmai gyakorlatban esetén feltétlenül járj utána, hogy a releváns tanszéken elfogadják-e az adott cégnél, szervezetnél végzett szakmai gyakorlatot kreditként.

Érdemes elkerülni azokat a cégeket, amelyek szóbeli megállapodás alapján, mindenféle szerződés nélkül alkalmazzák a szakmai gyakorlatos hallgatókat. Nagyon sok multi, KKV és intézmény működtet korrekt szakmai gyakorlati programokat, teljesen legális háttérrel.

Kapcsolódó szolgáltatás a megfelelő gyakorlati hely kereséséhez:Egész évben gyűjtjük számodra a friss állás-, gyakornoki és önkéntes ajánlatokat, melyek között külsős álláshirdetések mellett az ELTE karok, intézetek, tanszékek szakmai gyakorlatokkal kapcsolatos híreit is megtalálod.

EU-tagországokban meghirdetett szakmai gyakorlatokat az Európai Ifjúsági Portálon találtok: katt ide

Önkéntesség

Az önkéntesség olyan tevékenység, melyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, belföldön vagy külföldön a közös jó érdekében személyes akaratból végeznek anyagi ellenszolgáltatás nélkül. És bár anyagi juttatás nem jár vele, az nem igaz, hogy nem kapunk érte semmit, hiszen minden másokért tett munka valamilyen formában megtérül. Vagy erkölcsi jutalmunkat nyerjük el, vagy egyszer csak mi is azon az oldalon találjuk magunkat, akinek éppen segítettek. Az önkéntesség olyan belső motivációból fakadó munka tehát, amit nem a közvetlen családi környezetünknek végzünk és azt sem várjuk el, hogy munkánk ellenértékét megtérítsék.

A kutatások és tapasztalatok szerint az önkéntesség széles korosztályi és társadalmi réteget érint, az iskolai szocializációtól kezdve (lásd az önkéntesség megalapozását: Iskolai Közösségi Szolgálat) a pályakezdő, világot látni vágyó fiatalokon át, az idősebb korosztályig. Ennek oka, hogy az önkéntesség kölcsönös előnyökkel jár mind a munkavégző, mind a munkaadó számára. A szervezetek kitűzött céljainak, mint például szegénység, kirekesztés csökkentése érdekében végzett munka a társadalmi jólléthez járul hozzá, támogatja a teljes foglalkoztatottság elérését, emellett az egyén szempontjából a társadalmi beilleszkedést, a hasznosságot és a passzivitás elkerülését segíti, az önkéntest a közösség aktív tagjává teszi.

A tevékenység megvalósulhat non-profit, civil szervezet vagy állami intézmény, ritkább esetben for-profit szervezet (cégek, vállalkozások) keretein belül. Az önkéntes munkája hozzáadott értékként jelenik meg a fogadó szervezet életében, és nem helyettesíti a fizetett munkaerőt.

Értem, de miért jó nekem az önkéntesség?

A fiatalok, pályakezdők szempontjából előnyös, ha első munkahelyi gyakorlatukat segítő környezetben végzik, ahol a felelősséget még mások viselik helyettük. A fiatalok körében növekvő tartós munkanélküliség tendenciáit figyelembe véve még nagyobb a társadalmi felelősség: sokan karrierjük első állomásaként passzivitásba kényszerülnek. Nem ritka, hogy az önkéntesség készíti elő a helyet leendő munkahelyednek.

Emellett olyan területekre is betekintést nyerhetsz, amivel tanulmányaid során eddig még nem találkoztál, de mégis érdekel. Jó lehetőség, hogy gyakorlatot szerezz szakmád azon területein, amit kevésbé ismersz.  Vagy végezhetsz a tanulmányaidtól, szakmádtól teljesen eltérő önkéntes tevékenységet is. Ne félj kitérőt tenni: így kipróbálhatod magad még egy területen, ami érdekel!  

Ne feledd: az álláskeresés nem csak a karrierportálokon zajlik, hanem személyes ismeretségi körödben is. Minél több embert ismersz, annál több munkalehetőségről tudsz majd. Ráadásul az önkéntes munka a szakmai tapasztalatszerzést is kiválóan pótolhatja.

Ha tehát úgy érzed, hogy frissdiplomás álláskeresőként nem túl jók az esélyeid a munkakeresésben, akkor épp itt van a legfőbb ideje, hogy Te is önkéntes legyél!

Milyen jellegű önkéntes tevékenységet folytathatok?

Válaszd azt, ami az érdeklődésednek a legmegfelelőbb, amit úgy érzel, szívvel-lélekkel végezhetsz. Foglalkozhatsz növényekkel, állatokkal, gyermekekkel, fogyatékos, idős, beteg, menekült vagy hátrányos helyzetű emberekkel. Önkéntes munka az árva gyerekeknek való felolvasás, és az árvaház honlapjának megírása is. Program- és rendezvényszervezésbe is bekapcsolódhatsz. Csatlakozhatsz környezetvédő programokhoz, vagy olyan szervezetekhez, melyek a társadalom egy adott problémájára kívánnak megoldást találni, hogy csak néhány példát említsünk. 

Hol végezhetek önkéntes tevékenységet?

Gondold végig azokat a helyeket, amik a tágabb értelemben vett életteredet képezik. A településed, egykori iskolád, a megyei kórház, a szomszédos falu művelődési háza, vagy lehet, hogy a tanszéken is keresnek valakit, aki segít az aktuális kutatási eredményeket összegezni. De nem csak itthon, hanem határainkon túl is végezhetsz önkéntes munkát, amihez egy kis kurázsira és némi nyelvtudásra lesz szükséged.  
Az önkéntes munkát keresheted egyedül is, de szervezet segítségével is. Az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) keretén belül szállást, étkezést, útiköltség térítést, biztosítást, megfelelő szakmai felkészítést, zsebpénzt és még nyelvórákat is kapsz segítségül a munkádhoz.  

Ha szeretnél biztosra menni, érdemes néhány önkéntes szervezetet felkeresni személyesen vagy az interneten:
Magyarországi önkéntes munkákról bővebben
Európai Önkéntes Szolgálatról bővebben

A kurzusról általános leírást, benne az aktuális félév kurzusinformációjával ide kattintva olvashatsz.

Ha jobban elmélyednél a témában, akkor ajánljuk még figyelmedbe a 2005. évi LXXXVIII. törvényt a közérdekű önkéntes tevékenységről („önkéntes törvény”), ebben is sok kérdésedre választ kaphatsz.

Munkavállalási lehetőségek az Európai Unióban

Az Unión belüli szabad letelepedés és munkavállalás uniós alapjog. A magyar állampolgárokról is elmondható, hogy  – mint az EU-országok állampolgárainak alapesetben – nem kell munkavállalási engedélyt kiváltaniuk ahhoz, hogy az Európai Unió tagországainak valamelyikében munkát vállaljanak.

Az EU, illetve EGT-n belüli munkavállalással kapcsolatban részletesen tájékozódhatsz, pl. lakhatási és juttatási feltételekről, adózásról ide és ide kattintva.

Szakmai gyakorlat külföldön

A szakmai gyakornoki munkák nem csak hazánkban, hanem például az Európai Unió más tagországában is nyitottak számodra. Az önéletrajzodban kiemelkedően jól mutatnak a külföldön végzett szakmai gyakorlatok. Hallgatóként akár Erasmus-ösztöndíjjal is kijuthatsz egy néhány hónapos szakmai gyakorlatra, de ha van ilyen célokra fordítható pénzed, Európán kívül is szerezhetsz magadnak gyakornoki helyet. A külföldi szakmai gyakorlatot az internet révén megszervezhetjük magunk is, de számtalan cég segítségét igénybe vehetjük – általában pénzért – a gyakorlati hely felkutatásához és megszervezéséhez is. Megéri megpróbálni!

Az Európai Foglalkoztatási Szolgálatról (EURES)

Az Európai Unió 1993-ban hozta létre az EURES elnevezésű európai állásközvetítő rendszert (EURopean Employment Services), amelynek célja a munkaerő közvetítése egy foglalkoztatási szolgálatok hálózatban, amely valamennyi uniós országra, valamint Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára, Svájcra és az Egyesült Királyság kiterjed.

Vagyis az álláshelyek megtalálása mellett a különböző jogi, adminisztrációs, adóügyi kérdésekben is  segítséget nyújtanak a szervezet tanácsadói.

Amit fontos tudnod, hogy az EURES szolgáltatásai ingyenesek. Az EURES honlapján a további részletes információk mellett megtalálod a tanácsadók nevét (régiós szinten), valamint elérhetőségeiket.

Álláskeresőként ezeken a nyelveken fordulhatsz a szervezethez segítségért: magyar, angol, német, francia.

Az EURES adatbázis nem európai szinten működtetett, hanem a nemzeti adatbázisokat összekötő, azokhoz hozzáférést biztosító rendszer. Az EURES hazai irányítása és koordinálása Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ)  feladata.

Az EURES hivatalos honlapján további részleteket olvashattok.  

Eurodesk

Erasmus+ támogató szervezeteként az Eurodesk az EU nemzetközi mobilitási lehetőségeit gyűjti össze, legyen szó tanulásról, önkéntességről, gyakorlatokról vagy ösztöndíjakról. A idén 30 éves szervezet 36 országot átfogóan segíti a kapcsolatfelvételt és tájékozódást a kereső és a szolgáltató felek között. 
Részletekről ide kattintva tájékozódhatsz, vagy a szervezet magyar honlapján.

Az Európai Unióban történő elhelyezkedést segíti:

1. Az európai típusú vagy Europass önéletrajz

Az EU-ban egységes forma (2005-ben fejlesztették ki), az interneten 27 nyelven érhető el az alapdokumentum. Részletes információkat ad szakmai tevékenységről, általános kompetenciákról. Előnye:Az EU fényképes önéletrajz tartalma megegyezik az általánosan használt önéletrajzokéval, kiegészítve azt további információkkal. Öt nagyobb pontból és mellékletekből épül fel, melyek igény szerint bővíthetők, illetve szűkíthetők:

  • személyes adatok,  
  • kívánt munkakör és foglalkozási terület,  
  • szakmai tapasztalat,  
  • tanulmányok,  
  • személyes készségek: nyelvtudás, egyéni készségek és kompetenciák, további információk (pl. referenciák)]  
  • és mellékletek 

Az EUROPASS önéletrajzsablon megegyezik az európai uniós önéletrajzzal. A sablon ide kattintva érhető el.

2. Európai nyelvi útlevél (EUROPASS nyelvi útlevél)

A nyelvi útlevél célja a megfelelő nyelvismeret, az adott nyelv alkalmazásának, használatának bemutatása, amely elengedhetetlen feltétele az Európai Unióban történő munkavállalásnak. Formáját az Európa Tanács fejlesztette ki. A nyelvi útlevél egy, a gyakorlati nyelvtudást kijelölő, önértékelési dokumentum, amelyben a megszokottnál sokkal részletesebben feltüntethető mind az iskolában, mind pedig az iskolán kívül szerzett nyelvtudás, nyelvismeret.

A nyelvi útlevél nem vizsgához kötött, így bármikor egyszerűen frissíthető az aktuális nyelvtudásnak megfelelően – természetesen a már megszerzett nyelvvizsgáidat fel tudod tüntetni benne. A nyelvi útlevél lehetőséget ad arra – az Unióban egységes érékelési rendszer szerint –, hogy szövegértés, beszéd és írás kategóriákban írd le tudásodat.

  • alapszintű felhasználó (A1, A2)  
  • önálló felhasználó (B1, B2)  
  • mesterfokú felhasználó (C1, C2)