fbpx
Karrierközpont
Slider

Merre tovább az alapszakos diploma birtokában? – Továbbtanulási lehetőségek

Az alapképzés végéhez közeledve a hallgatók döntési helyzetbe kerülnek: alaposabb elmélyülést biztosító mesterképzésre jelentkezzenek, esetleg más képzési formában tanuljanak tovább, vagy a munkaerőpiacon próbáljanak szerencsét. Ráadásul BA diplomájuk birtokában egész Európában szemezgethetnek a kapcsolódó MA képzésekből.

Ebben a cikkünkben a különböző képzési formákat mutatjuk be számodra.  

Ha elkötelezted magad a továbbtanulás mellett, először azt kell eldöntened, hogy maradsz-e a már megkezdett területen vagy új irányba indulsz el. Az előbbi esetben érdemes a mesterszakok (később a doktori képzések), illetve a szakirányú továbbképzések között körülnézni. Az alapképzés végeztével is van lehetőséged újratervezésre, ha váltanál, mert már más területek érdekelnek, eddigi tapasztalataid más utakra tereltek. Ez esetben az OKJ-s képzések vagy felsőfokú szakképzések egyike, esetleg egy újabb BA/BSc képzés lehet a megoldás. Fontos, hogy érdeklődésednek, céljaidnak megfelelően válassz.  

Mesterképzés

Ha határozott pályacélokkal rendelkezel, és ezek eléréséhez elengedhetetlen az MA/MSc diploma, akkor kitartóan kell próbálkoznod a mesterképzésre való bejutáshoz. Ha ez az anyaintézményben nem sikerül, gondold végig, hogy milyen más intézményben tudsz hozzájutni a szükséges képzéshez.  

A mesterképzésre való jelentkezés feltétele egy alap-, mester- vagy osztatlan képzésben megszerzett oklevél. Ezen felül az intézmények maguk határozzák meg a további követelményeket, a többletpontok rendszerét. Gyakran kérnek önéletrajzot, motivációs levelet, ritkábban alkalmassági vizsgát. Sok esetben a felvételi egy elbeszélgetés, ahol az intézmények tájékozódnak a jelentkezők szakmai felkészültségéről, motivációjáról, további terveiről. 
Amennyiben olyan képzést választasz, ami BA/BSc képzésednek mintegy „folytatása”, akkor teljes kreditértéken történik a korábbi tanulmányok beszámítása, csak a mesterképzésben meghirdetett kurzusokat kell elvégezned. Választhatsz olyan mesterszakot is, ahol ugyan elfogadják a diplomádat a jelentkezéshez, de nem kapcsolódik egymáshoz közvetlenül az alap- és a mesterképzés. Ilyenkor a beszámítás kreditelismeréssel történik, tehát további krediteket kell teljesítened a mesterfokozatú diploma megszerzéséhez. A felvételi pontos követelményeiről, illetve a beszámítás módjairól érdemes alaposan tájékozódnod a felvételi tájékoztatóból vagy az intézményeknél. 
A szeptemberben induló mesterképzésekre való jelentkezés határideje: február 15.  
Néhány alapszak esetén megfontolandó, hogy talán a BA-végzettség önmagában is elegendő lehet. Ilyenkor inkább a szakmai tapasztalatszerzés lehet célravezető. Tény azonban, hogy mesterszintű végzettséget (MA vagy MSc) ettől függetlenül is megéri szerezni, ugyanis felmérések szerint az ilyen végzettséggel rendelkezők jelentős hányada többet keres azoknál, akik csak BA-s oklevéllel rendelkeznek. Sok szak esetében az alapképzés tényleg csak az alapok elsajátítására elég, és a későbbi előrelépési lehetőségek korlátozottak. 

MA/MSc-s pluszpontok

A mesterképzésre jelentkezők rangsorolásánál a felvételi kormányrendelet csupán keretfeltételeket határoz meg. Ez azt jelenti, hogy a pontos felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmények saját szabályzatukban határozzák meg. Azzal a megkötéssel, hogy csak azok a jelentkezők vehető fel, akik pontszáma a meghatározott pontszám (100 pont) legalább 50 százalékát eléri. 

A felvételi kormányrendeletben meghatározott keretfeltételek:

  • A jelentkező teljesítményét minden esetben 100 pontos rendszerben értékelik. Az értékelés független attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte korábbi oklevelét.
  • A művészet, művészetközvetítés és sporttudomány képzési területre jelentkezők esetében lehetőség van a jelentkezők teljesítményének kizárólag a gyakorlati vizsga alapján történő megállapítására.
  • A maximálisan szerezhető 100 ponton belül a többletteljesítményekért adható és az előnyben részesítés okán adott pontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét az intézmények határozzák meg. Kötelező többletpontot adni az esélyegyenlőség alapján: hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért. Esélyegyenlőség jogcímen a jelentkezők legalább 1, de legfeljebb 10 többletpontra jogosultak.
  • A pontszámítás szabályait képzésenként külön-külön a felvi.hu azon oldalain olvashatjátok, amelyek a meghirdetett képzéseket tartalmazzák.

 A felsőoktatási intézmények által leggyakrabban alkalmazott rangsorolási, pontszámítási módok: 

A felsőoktatási intézmények az előnyben részesítés jogcímén túl általában az alábbi teljesítményekre adhatnak többletpontot: 
Ha a jelentkezés évében szerzed meg a felvételhez szükséges végzettséget, akkor legkésőbb a dokumentumpótlás határidejéig be kell küldened okleveled másolatát. Ennek hiányában a felsőoktatási intézménytől kérhetsz igazolást, hogy okleveled kiállítása folyamatban van, és ezt kell benyújtanod. Beiratkozáskor be kell mutatnod okleveledet – ennek hiányában az intézmény vezetője a felvételi döntést megsemmisíti. 

A többletpontokról a következő honlapokon találsz információt:  
www.elte.hu  
www.felvi.hu 

Mesterképzés külföldön

Magyar diákként az EU-ban ugyanolyan feltételekkel tanulhatsz, mint az adott ország hallgatói, akár ingyen is. Egy külföldi képzésnek számos előnye van, nem is beszélve arról, hogy az egyik legfontosabb munkaerő-piaci követelmény, az idegennyelv-ismerete és használata is ilyen környezetben sajátítható el igazán. 
Amikor mesterképzést választasz, érdemes megismerned a nemzetközi kínálatot is. A tanulás feltételei, illetve a felvételi követelmények országonként nagyon eltérőek lehetnek, így további információkat egyenesen a kiválasztott intézménytől érdemes kérni!

Doktori képzés

Aki a felsőoktatásban szeretne maradni oktatóként, kutatóként, annak doktori címre lesz szüksége. Erre a pályára érdemes tudatosan készülni már a mesterfokozat megszerzése során. Doktori képzésben is lehet államilag finanszírozott formában tanulni, állami ösztöndíjakat kapni.  
Ha viszont a munkaerőpiacon szeretnél szerencsét próbálni egy doktori végzettséggel, az nem biztos, hogy olyan sikerrel jársz, mint amilyenre számítasz. A cégek ugyanis ilyen téren nem elég tájékozottak. Nem sokan tudják, mit takar egy doktori képzés, ezért sokszor nem is honorálják ezt a képzettségi szintet. Elsősorban multinacionális vállalatok hajlandók foglalkoztatni a „túlképzett” kollégákat.   

Szakirányú továbbképzések

A szakirányú továbbképzések széles választéka azoknak ajánlott, akik már rendelkeznek valamilyen diplomával, és szeretnének saját területükön belül specializált, szakmai elmélyülést nyújtó képzésben részt venni. A legtöbb felsőoktatási intézmény kínál szakirányú továbbképzéseket. 
A bejutás feltétele általában egy alapképzésben szerzett diploma, esetenként emellett valamiféle speciális szakképzettség, gyakorlati tapasztalat, munkaviszony. A képzések jelentős része esti vagy levelező munkarendben folyik, tehát lehetséges mellette a munkavállalás. A képzési idő többnyire 2–4 félév, a képzéseket pedig általában költségtérítéses formában hirdetik meg, noha a 12 államilag finanszírozott félév felhasználható szakirányú továbbképzésekben való tanulásra is.  
A felvi.hu-n a Szakok, képzések menüpontban a Szakirányú továbbképzések gombra kattintva intézmények szerint, a mot.hu-n pedig az Egyetem fülön a Szakirányú Továbbképzés menüpontban képzési területek szerint keresgélhetsz a képzések között, és megtudhatsz minden fontos információt. A képzési forma főleg a pedagógiai, a jogi és igazgatási, illetve az orvosi és egészségügyi területen tanulók körében népszerű, de bármilyen területen érdemes megnézni a kínálatot, hiszen valóban nagyon sokszínű.  

OKJ-s képzések

Az OKJ-s képzések az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, tehát a ma Magyarországon hivatalosan megszerezhető szakképesítésekhez kapcsolódó képzéseket jelentik. 
Akkor lehetnek érdekesek, ha új terület érdekel, esetleg kiegészítő ismeretekre vágysz, amit már nem felsőoktatási intézményben szeretnél megszerezni. Jelenleg 21 szakmacsoportba sorolva több száz ilyen szakképesítés van, különböző szinten, képzési időben és formában. 
Érdemes a felsőfokú képzések között keresgélned, ezek között vannak olyanok, melyeknek az érettségi a feltétele, másoknak a felsőfokú végzettség. A szakkepesites.hu oldalon böngészhetsz közöttük, megismerkedhetsz a főbb képzési központokkal, képzési helyekkel, pontos információkat találhatsz a konkrét tanfolyamokról.

Felsőfokú szakképzések (FSz)

A felsőfokú szakképzés rövid idő alatt jól hasznosítható tudást ad a kezedbe, és leginkább a felsőfokú végzettséget igénylő (al)munkakörök betöltésére jogosít fel. Ezek a képzések felsőfokú szakképesítést adnak, a képzési idő általában két év. 
A képzések fő célcsoportja, akik érettségi után nem jutottak be felsőoktatási intézménybe, vagy nem akartak ott tanulni, mert rövidebb idő alatt szeretnének szakmát szerezni. Később ezek a diákok – ha mégis folytatnák tanulmányaikat – végzettségüket kreditpontként beszámíthatják felsőoktatási tanulmányaikba, sőt, bizonyos intézmények esetében a felvételit is kiválthatják. 
Új utat nyithatnak akár számodra is – itt a jelentkezési határidő szintén február 15.
Bővebb információért a képzéseket szervező felsőoktatási intézményekhez, intézményi Hallgatói Önkormányzatokhoz, illetve a Karrierközponthoz érdemes fordulni.  

Mindezek mellett természetesen számos lehetőség van a tanulásra, számtalan képzés, tanfolyam, tréning várja a jelentkezőket. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az idegen nyelvek tanulásának fontosságát, valamint a sikeres munkakereséshez szükséges karriertervezési alapkészségek elsajátításának szükségességét. 

A karrier-tanácsadásról ide kattintva olvashatsz bővebben.

Irány a munkaerőpiac?

Alapképzés alatt számos alapkompetenciával megismerkednek a hallgatók, amelyek segítségével eredményesek lehetnek pályakezdőként is.  
A bolognai rendszer lehetőséget ad rá, hogy a hallgatók néhány év munkatapasztalat után térjenek vissza mesterképzésre, és már célirányosan bővítsék tudásukat. Szó nincs arról, hogy valaki három-, öt- vagy akár többéves tanulással örökre búcsút mondhatna az iskolapadnak! A nyugdíjig várhatóan öt-hét képzési fázisban újra és újra tökéletesíteni kell tudásunkat, hogy a változó gazdasági feltételeknek megfelelően piacképes munkaerővé váljunk. 
A piacképesség feltétele, hogy már a képzési időszak során gondoskodni kell a szakmai gyakorlat lehetőségéről, bármely képzési irányon. Fontos, hogy a BA/BSc diploma mellé megszerezhetők legyenek a karriertervezési alapkészségek, a hallgatók gyakorlottá válhassanak az álláskeresési folyamat különböző lépcsőinek kezelésében, és gazdasági alapismeretekkel, vezetéshez szükséges kommunikációs készségekkel is felvértezzék magukat a képzési szakasz során.

Kell diploma ahhoz, hogy sikeresek legyünk?

A válasz: nem feltétlenül. Nyilván nem muszáj diplomásnak lenni ahhoz, hogy sikeres vállalkozásba fogjon az ember, bár nem árt, ha van valamilyen szakirányú (felsőfokú) végzettséged. Tisztában kell azonban lenni a vállalkozással járó kockázatokkal, és nem utolsó sorban kell egy jó, valóban eladható ötlet, amire a céget alapozni lehet. 

Alkalmazottként feltétlenül előnyt jelenthet a diploma. Az érdeklődési irányodhoz, személyiségedhez illeszkedő képzést válassz, és igyekezz tanulmányaidat korán összekapcsolni a szakmai tapasztalatszerzés lehetőségével. Így lesznek igazán jók az esélyeid az álláskeresés során.