fbpx
Karrierközpont
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
Slider

Kun Bernadette a viselkedési addikciókról

Az internettel kapcsolatos álmokról, félkarú rablókról és tonnányi felhalmozott limlomról is szó volt azon a telt házas előadáson, amelyet Kun Bernadette, a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék egyetemi adjunktusa tartott 2013. november 20-án, a Harmadik Kor Egyeteme sorozat közönségének. Az egyetemi adjunktus a kóros játékszenvedély, a problémás internethasználat és a kényszeres gyűjtögetés kérdéseivel foglalkozott előadásában.

A kutatási eredmények mára bizonyították, hogy függőség nemcsak a kémiai anyagokhoz (dohányzás, alkohol, kábítószerek), hanem olyan viselkedési tevékenységekhez (például evés, játék, munka, internetezés, szexualitás) kapcsolódóan is kialakulhat, amelyek a mindennapi élet részét képezik. Kun Bernadette kiemelte, hogy nehéz meghatározni azt a pontot, amelyen túl a cselekvések az egyén és környezete számára is ártalmasnak tekinthetők. A viselkedési addikciókkal mindössze néhány évtizede foglalkozik a szakirodalom.

A kóros játékszenvedély egy 2007-es magyar vizsgálat szerint a felnőtt lakosság körülbelül másfél százalékát érinti, amely bár a férfiaknál gyakoribb, de a nők jobban „rejtőzködnek”, illetve ebben a csoportban a kóros állapot is gyorsabban alakul ki. A betegség ún. nyerő időszakkal indul, amelynek során az alany úgy érzi, hogy uralja a játékot, fokozatosan jut el a reménytelenség és feladás záró stációjáig. Az általában a nyerőgépekhez és kártyajátékokhoz kapcsolódó zavar kialakulásához a legújabb felmérések szerint biológiai tényezők is hozzájárulnak: a függőknél az agy „jutalomközpontja” kevésbé működik, ezért folyamatos külső megerősítésre van szükségük.

Kun Bernadette előadásából kiderült: ha valaki gyakran álmodik az internetről, akaratos vagy akaratlan gépelési mozdulatokat vesz észre saját magán, illetve nem érdekli az interneten kívüli világ, akkor nagy valószínűséggel problémás internethasználónak tekinthető. Az internetfüggőség számos típusát különítik el a vonatkozó kutatások, így többek között a személyes kapcsolatok kiiktatásával együttjáró cyberkapcsolati függőséget vagy éppen a túlzott információszerzéshez kapcsolódó kompulzív böngészést. Az előadásból kiderült: a betegség gyakori kísérőjelensége a szociális fóbia és a depresszió is. A problémás internethasználatot nem mindennapi „gyógymódokkal” kezelik a szakemberek, például az idő múlására figyelmeztető óracsörgéssel vagy az egyéb szociális tevékenységekre felhívó ún. emlékeztető kártyákkal.

A kényszeres gyűjtögetés a viselkedési addikciók egyik legkevésbé feltérképezett területe, hiszen nagyon rejtőzködő betegségről van szó. A zavart 1947-ben írták le először, amikor 120 tonna hulladékot találtak egy New York-i testvérpár lakásán. A függő személynek – ellentétben a szerencsejáték-függővel vagy a problémás internethasználóval – nincs betegségtudata, nem érzékeli, hogy a felhalmozott felesleges tárgyak akadályozzák a mindennapi életben és gyakran jelentenek higiéniás kockázatot. A betegség nagyon korán, akár serdülőkorban is kialakulhat, rejtőzködő jellege miatt akár a személy élete végéig is fennmaradhat. Kun Bernadette az előadás végén felhívta a figyelmet arra az addiktológiai szakkönyv-sorozatra is, amely a Tanszék kutatóinak közreműködésével jelenik meg.
Bódai Zsuzsanna