fbpx
Karrierközpont
Slider

Felkészülés állásinterjúra

A legtöbb pozíció esetében a kiválasztás egyik legfontosabb része a személyes találkozó. Az interjú a jelentkező esetében kiváló alkalom, hogy személyes kvalitásaival győzze meg leendő munkáltatóit alkalmasságáról, az interjúztatók számára pedig itt derülhet fény a jelentkezők valódi erősségeire és hiányosságaira.

Felkészülés

Egy állásinterjúra fel lehet és fel is kell készülni. Gondold újra végig, milyen jövőbeli elképzeléseid vannak, miért vagy alkalmas a pozíció betöltésére. Támpontot jelenthet ebben pályázatod (önéletrajz, motivációs levél, referencialevél) átolvasása, sőt, barátaiddal, ismerőseiddel akár gyakorolhattok is előzetesen.

Tájékozódj a cégről, nézd át a honlapját, járj utána a termékeinek, szolgáltatásainak, jegyezd meg a cég szlogenjét! Minél több információt gyűjtesz össze, annál inkább növeled magabiztosságodat, annál inkább látják rajtad, hogy érdekel ez a pozíció, motivált vagy, hogy megszerezd.

Interjútípusok

Többféle interjútípus is létezik, a munkáltató szervezet jellegétől, a pozíció természetétől függően változhat, hogy melyikkel találkozol.

A kisebb szervezetek (kisebb vállalkozások, iskolák) általában kevesebb személyes találkozás után döntenek a leendő munkatárs kiválasztásáról, mert gyakran már elsőre a vezetővel találkoznak a jelöltek.

Nagyobb szervezetek, például multinacionális cégek, nagyobb állami szervezetek esetében összetettebb, több alkalmas kiválasztási folyamatra számíthatsz. A kiválasztási folyamatok jellemzően sokkal inkább szabványosítottak, amit többnyire profi HR-esek végeznek.

Ne lepődj meg azon sem, ha egyszerre többen vesztek részt ugyanazon az interjún, hiszen vannak csoportos kiválasztási formák is.

Néhány gyakori interjútípus

Bizottság előtti interjú (panelinterjú) esetén többfős bizottsággal találkozhatsz, melynek célja a kevésbé elfogult, objektívabb döntéshozatal.

kiscsoportos interjú típust elsősorban olyan esetekben alkalmazzák, amikor a leendő munkatársnak több belső munkatárssal, ügyfelekkel kell szorosan együttműködnie.Szakmai interjúkat jellemzően olyan munkaköröknél alkalmaznak, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az egyetemen, egyéb képzéseken tanult ismeretekre, módszerekre (pl. kutató-fejlesztő, tervező). A szakmai interjún előtérbe kerül a jelölt szakmai előélete, tapasztalata, tudása.
Szakmai interjú előtt mindenképp készülj fel az adott pozícióra jellemző feladatokból, a vonatkozó szakmai ismeretekből.

kritérium szerinti interjú során kizárólag az ideális alkalmazottól elvárt személyes kompetenciák feltárásával foglalkoznak, amelyeket már a munkaköri leírás elkészítése során megállapítanak.

stresszinterjú során a talpraesettségedet mérik fel, váratlan, szokatlan, személyes, vagy olykor keményebb hangnemben feltett kérdésekkel. A stresszinterjú célja annak megismerése, hogyan kezeled a váratlan, vagy kínos helyzetet, hogyan teljesítesz nyomás alatt. Ott gyakoribb, ahol a leendő kolléga váratlan helyzetekre számíthat (pl. ügyfélszolgálatok).
Ez az interjútípus korábban népszerűbb volt, ma már sokkal kevésbé használatos. 

Vegyél részt az interjúban!

Az interjúk bemutatkozással kezdődnek, általában kérdésekre kell válaszolnod, vagy össze kell röviden foglalnod önéletrajzodat. Az önéletrajzodban megadott bármely információval kapcsolatban kaphatsz kérdést, ezért mindig tartsd észben, mit és miért írtál le.

Rákérdezhetnek arra is, hogy mennyire ismered a munkáltató tevékenységét, és neked is lehetőséged van további részleteket megtudni a pozícióról.

Ne félj kérdezni! Nem elvárás, hogy egy rövid leírás alapján a pozíció minden részletét átlásd (és nem is lehetséges). Az interjú előtt gondold végig, mit tudsz a pozícióról, és mi az, amiről nem írtak, de fontos számodra. Készülj tudatosan, gyűjtsd össze kérdéseidet. Legyél aktív partner a beszélgetésben, törekedj arra, hogy együttgondolkodás alakuljon ki.

Ez egyrészt a hangulatot is javítja, pozitív élményt köt hozzád az interjúztatók fejében, másrészt azt mutatja a kiválasztók számára, hogy érdekel annyira a pozíció, hogy elképzeld magad benne, és így kérdések jelenjenek meg benned.Az interjúztatók kérdései irányulhatnak jövőbeli terveidre, erősségeidre, eredményeidre, sikereidre. Indokolt esetben meglepő, furcsa kérdésekre is számíthatsz. Ilyenkor többféle megfelelő reakció létezik, a lényeg, hogy ne ijedj meg, maradj magabiztos és hiteles.

Az első benyomás

Minden esetben nagyon fontos az első benyomás, igyekezz ezt a pillanatot jól megtervezni. Fontos az alkalomhoz illő viselet, de ügyelj arra, hogy ruházatod kényelmes legyen. 
Megjelenéseddel az első pillanattól kezdve kommunikálsz, mielőtt még bármit is mondanál. Sokszor még megszólaláskor sem az számít, hogy mit, hanem az, hogy hogyan mondasz.

Nem az a cél, hogy az interjú ne jelentsem számodra stresszhelyzetet, hanem az, hogy ez ne érjen felkészületlenül. Interjú előtt, ha szükséges, pár percig relaxálj, gondold végig a szituációt, fújd ki magad!

A nyugalom, a mosoly magabiztosságot, pozitív önértékelést sugall. Ha ebben a helyzetben természetesen, magabiztosan tudsz viselkedni, nagy valószínűséggel jobb teljesítményt nyújtasz majd.  

Fizetés egyeztetése

Az interjú folyamat végéhez közeledve kerül sor a fizetéssel kapcsolatos álláspontok egyeztetésére, amennyiben az állás munkaviszonnyal és nem kinevezéssel keletkezik (utóbbi esetben bértábla nyújt tájékoztatást a fizetés mértékéről).A leendő munkaadónak minden esetben van egy elképzelése, hogy mennyit szeretne adni a munkavállalóinak, de fontos, hogy felkészülten válaszolj a kérdésre. Interjú előtt tájékozódj az adott státusz kapcsán kapható jövedelemről, emellett mérlegeld, hogy mi az a fizetés, ami reális, és amiért elvállalnád a munkát.

A megszerezhető jövedelem nagysága, összetétele változó, függ a régiós munkaerő-piaci helyzettől, a végzettségtől, valamint a munkáltató jellegétől is (közszféra / nonprofit szektor / versenyszféra).

Tisztázd magadban a betöltendő pozíció által ellátott munkakör jelentette feladatok nagyságát, a munkakörülményeket és a felelősség mértékét, mert a jövedelem az adott feladatkör elvégzéséért jár. A döntés során érdemes mérlegelned a béren kívüli juttatások jellegét és mértékét is, mert ez is befolyásolhatja, hogy elfogadod-e a fizetési ajánlatot. A végső döntés előtt kérhetsz gondolkodási időt.Sok esetben azt is figyelembe kell venni, hogy fizetésed hány százaléka van bejelentve, és hogy milyen ütemű növekedéssel számolhatsz a pályán eltöltött évek során.

Nagy általánosságban a nemzetközi szabványok alapján dolgozó vállalatoknál a legjellemzőbb, hogy szabályosan bejelentik alkalmazottaikat, értékelhető juttatási csomagokkal igyekeznek motiválni őket, és a szamárlétra szintjei között jelentős fizetésbeli különbséget garantálnak.

A közszolgák és közalkalmazottak szintén legálisan bejelentett bérre számíthatnak – ami fontos, ha például GYED-et vagy nyugdíjat akar kapni egyszer az ember –, de a juttatási csomagok és a fizetések emelkedési üteme kevésbé hívogató. Ha közhivatali dolgozó, vagy tanár leszel, a bértáblázatok alapján akár első munkanapodon kiszámolhatod, hogy hozzávetőlegesen mennyit fogsz keresni 60-65 évesen, ha a pályán maradsz.A kis- és középvállalkozásoknál a legrosszabb a helyzet a fizetések legális voltát illetően, mert a bérekhez kötődő adók jelentős terhet rónak a szervezetekre, amit igyekeznek megspórolni. Sok esetben azzal kell számolni, hogy alacsony bejelentett havi fix mellett kézbe kapod a maradékot. Ezek a fekete summák nem feltétlenül rosszak, de mindenképpen törvénytelenek és bizonytalanok.

Az assessment center

Az assessment center (AC, Értékelő Központ) egy terjedőben lévő kiválasztási módszer. Hatékonyan tudja kiegészíteni az állásinterjú során nyert benyomásokat. Az akár több napon át tartó kiválasztási folyamatban komplexebb összbenyomás alakul ki a jelöltről, mint egy rövid állásinterjún, ezért a módszer beválási mutatói lényegesen jobbak.

Az AC keretében olyan feladatokat alkalmaznak, amelyek speciális szaktudást nem igényelnek, stratégiai gondolkodás segítségével jól megoldhatók. Elsősorban a csoportos együttműködés olyan összetevőit próbálják meg azonosítani, amelyek amúgy csak hosszabb idő után kerülnének a felszínre.

A résztvevők (6-10 fő) csoportos feladatokat végeznek, szerepjátékokban, egyéni feladatokban vesznek részt, teszteket oldanak meg és prezentációkat tartanak. Gyakori, hogy a feladatokat erős időnyomás alatt kell végrehajtania a jelölteknek.A helyzetgyakorlatok a várható munkaköri feladatok bizonyos jellemzőit mintázzák, gyakran játékos formában.

A csoportos és egyéni feladatok során a résztvevőket szakemberek figyelik, előzetes szempontrendszer alapján pontozzák az adott szituációban mutatott viselkedésüket. A jelöltek a többféle feladathelyzetben megnyilvánuló tulajdonságaik együttes figyelembevételével kerülnek kiválasztásra a folyamat végén.

A development center (DC) az assessment center egyik változata, amely kifejezetten a már cégen belüli jelölteket vizsgálja, komplex módon, különböző munkahelyi helyzetek szimulálásával, ahol tesztelik többek között a résztvevők vezetői – és interperszonális képességeit, illetve azok fejlődését.