fbpx
Karrierközpont
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
Slider

Aktuális nyugdíjszabályok

A Harmadik Kor Egyetemének 2013. november 27-ei előadását Molnárné Molnárné Dr. Balogh Márta, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatóhelyettese tartotta a Gólyavárban, "Aktuális nyugdíjszabályok" címmel.

Az előadás során szó esett a nyugdíj különböző típusairól, így az öregségi, az egészségromláshoz köthető rokkantsági, és a hozzátartózói nyugdíjakról, ezen kívül pedig a méltányossági eljárásokról és a legújabb változásokról, lehetőségekről. A jogi szabályok ismertetése mellett az előadó példákkal is szemléltette a szabályok működését, és az alapvető információkon kívül különböző érdekességeket is ismertetett. Az előadáson megtudhattuk, hogy a nyugdíj elsődleges célja az, hogy a biztosítsa a megélhetést azon személyek számára, akik elértek egy bizonyos életkort, vagy pedig elveszítették közeli hozzátartozójukat.

Fontos tudni, hogy jogi szabályozás szempontjából kit tekintünk nyugdíjasnak. A 2012-es nyugdíjrefrom értelmében az öregségi nyugdíj alapvetően kizárólag a nyugdíjkorhatár betöltésétől fogva igényelhető. Ez a korhatár folyamatosan változik, jelenleg is emelik, ehhez pedig fokozatos átmenetet kellett biztosítani, így létrehoztak egy számolási rendszert. Így most azok, akik 1952 előtt születtek 62 évesen mehetnek nyugdíjba, akik pedig 1952-ben vagy ez után, azoknak fokozatosan emelik a korhatárt 65 éves korig: minden évvel később születetteknek plusz fél év az emelés, amelyet 183 napban számolnak, mert ez a legpontosabb meghatározás. (Ezek alapján: azok, akik 1952-ben születtek 62 évesen és 183 naposan, akik 1953-ban születtek 63 évesen – majd 63 év és 183 nap, 64 év, és így tovább – mehetnek nyugdíjba.) Fontos, hogy a nyugdíjkorhatár elérésének napján, illetve az előtt mond fel a munkavállaló a munkahelyén, mert más szabályok vonatkoznak mindkét esetre.

Az öregségi nyugdíjellátás igénybevételéhez három feltétel szükséges. Az első feltétel a nyugdíjkorhatár betöltése. A második feltétel a 20 év szolgálati idő megléte. Ha nincs meg a 20 év szolgálati idő, akkor öregségi résznyugdíjat lehet igényelni, ezzel az igénylő megkapja a nyugdíjas státuszt az azzal járó minden kedvezménnyel együtt, de a nyugdíj összege nagyon alacsony lehet, ugyanis nem kell elérnie a 28 500 Ft minimum öregségi nyugdíj összegét. A harmadik feltétel pedig az, hogy az igénylőnek be kell fejeznie a keresőtevékenyet (ezután csak korlátozottan lehet dolgozni): igazolni kell a munkáltató által, hogy a munkaviszony megszűnt, nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unió országaiban is, és azokban az országokban, amelyekkel Magyarországnak kétoldali egyezménye van ebben az ügyben.
Az öregségi nyugdíjhoz még egy kivételes esetben lehet hozzájutni a nyugdíjkorhatár elérése nélkül, abban az esetben, ha – a korhatár betöltése előtt – 40 év szolgálati idővel rendelkezik valaki, azonban ez csak nők számára elérhető kedvezményes jogosultság.

Emellett korlátozottan lehet dolgozni, de évente csak a minimálbér tizennyolcszorosa kereshető meg – ezt elérve vagy a munkaviszonyt, vagy a nyugdíjellátást fel kell függeszteni az adott évre, illetve túllépés esetén vissza kell fizetni a nyugdíjellátást.

Az öregségi nyugdíj megállapításakor különböző szempontokat vesznek figyelembe, ilyen például a szolgálati idő hossza, a korhatár betöltésén túli munkaviszony hossza, nyugdíj melletti munkavégzés, illetve az a szorzószám, amelyet minden év márciusában határoznak meg a gazdasági helyzet alapján.
A nyugdíjszabályok alapvetően úgy vannak kitalálva, hogy késleltessék a nyugdíj igénybevételét, így létezik egy olyan kedvezmény, amelynek kihasználása esetén a nyugdíj kezdőösszege emelhető. Ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor a munkavállaló és a munkáltató is úgy dönt, hogy a munkaviszony fenntartása lehetséges, akkor nem kell megszüntetni, és a munkavállaló tovább dolgozhat. Ebben az esetben az induló nyugdíjat 30 naponta 0.5%-kal emelik. Például, ha a munkavállaló további 1 évig dolgozik a nyugdíjkorhatár betöltését követően, akkor az emelés 6%. Statisztikailag a legtöbb esetben ez a kedvezmény az, ami miatt az induló nyugdíj összege nagyon magas. Az egyetemi oktatók esetében a leggyakoribb, ugyanis 70 éves korig lehet az egyetemen tanítani, és ha egy professzor 62 évesen betöltötte a korhatárt, de még tanít, akkor az plusz 8 évet jelent, ami pedig plusz 48%. Fontos még, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után nincs már szolgálati idő, amit figyelembe vennének a nyugdíj megállapításakor, ehelyett van a fél százalékos emelés 30 naponként.

A korhatár előtti ellátás az új reformokkal megszűnt, így azok, akik ebben részesülnek, nem minősülnek nyugdíjasnak, és nem rendelkeznek a nyugdíjas státusszal járó kedvezményekkel. Korlátozottan dolgozhatnak, de a keresetük maximum a minimálbér tizennyolcszorosa lehet, viszont a munkaviszony ideje szolgálati időnek számít, ami fontos a nyugdíj megállapításakor. Akkor válnak nyugdíjassá, amikor a nyugdíjkorhatár betöltésével jogosulttá válnak az öregségi nyugdíjellátás igénybevételére.
Az egészségromláshoz köthető rokkantsági nyugdíjellátás olyan tartós és jelentős egészségromlás esetén vehető igénybe, amely a keresőtevékenységet rontja vagy kizárja. Nem minősül nyugdíjnak, hanem táppénzszerű ellátás, abban a reményben, hogy az illető állapota még javulhat. Jelenleg rehabilitációs vagy rokkantsági eljárásnak nevezik, s ebben az esetben a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervekhez lehet fordulni. Ilyen esetben is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől kezdve lehet a nyugdíjat igényelni.

A hozzátartózói ellátások és nyugdíjak esetében elhunyt személy után árvaellátást, szülői nyugdíjat, illetve özvegyi nyugdíjat lehet igényelni. Ezekben az esetekben megfelelően igazolni kell a halálesetet és körülményeit, illetve azt, hogy az elhunyt rendelkezett-e a halálkori életkorának megfelelően előírt szolgálati idővel. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj egy éven át jár, ha ez letelt, akkor további feltételek közül legalább egynek meg kell felelnie az özvegynek, ekkor igényelheti az özvegyi nyugdíjat. Ezek a feltételek: megváltozott nyugdíjképességűvé válik, árvaellátásban részesülő gyermeket nevel (legalább kettőt), vagy pedig már nyugdíjas. Ezeknek a feltételeknek 10 év fellebbezési ideje van, ez azt jelenti, hogyha a haláleset után a háromból bármelyik bekövetkezik, akkor az özvegyi nyugdíj jár.

Méltányossági eljárást különleges esetekben lehet igényelni, például ha a nyugdíjösszeg túl alacsony, illetve ha nincs 20 év szolgálati idő. A nyugdíjkorhatér elérését illetően semmilyen esetben nem lehet méltányosségi eljárást kezdeményezni. A szolgálati idő hiányosságának esetén az eljáráshoz nagyon nyomós okra van szükség. Egy adott szempontsor alapján döntik el, hogy mikor jár, és mikor nem. Például: hozzátartozó elveszítése esetén van-e eltartó, hány éves, beteg-e, mennyi idő hiányzott a szolgálati időből, milyen jövedelme volt, megélhetési körülmények, és így tovább. Minden esetet egyénileg mérlegelnek a szempontsor alapján. Egyedül az árvaellátás területén lehetséges az, hogy megállapítható akkor is, ha elhunyt szülője egyáltalán nem rendelkezdett szolgálati idővel. Akkor is igényelhető méltányossági eljárás, ha a nyugdíj összege túl alacsony, azonban csak akkor, ha a nyugdíj összege 70 000 forintnál kevesebb. Méltányossági nyugdíjemelés csak 3 évenként adható, ekkor újra megállapítják az összeget. A méltányossági eljárások esetén sok esetben kerül sor környezettanulmányra, mert ennek segítségével a legpontosabban meghatározható, hogy kinek van ténylegesen szüksége a segítségre.

Megjelent egy új lehetőség, amely a nyugdíjba készülőket érinti: egy olyan szolgáltatás, amely segítségével felmérhetőek azok az információk, amelyek fontosak lesznek a nyugdíj összegének megállapításakor. Ez az adategyeztetési eljárás a szolgálati idő elismertetésének helyébe lép, s ennek segítségével még időben kiderül, hogy hiányzik-e bármilyen igazolás, illetve a különböző adatok rendben vannak-e. Az 1955-59 között születetteknek kiküldenek egy levelet az adatokkal, amelyre 90 napos határidőn belül lehet reagálni, ha valami nem felel meg a valóságnak. Azok számára is elérhető szolgáltatás, akik 1955 előtt születtek és még nem vettek igénybe nyugdíjat, illetve nem kérték a szolgálati idő elismerését, azonban ezeknek a személyeknek kizárólag online elérhető a szolgáltatás a Papírmentes iroda című célkitűzés keretében.

Nagyon fontos, hogy akármilyen nyugdíjról is van szó, csak kérelemre lesz megállapítva. A megállapítást formálisan lehet igényelni, formanyomtatványokon, illetve az Ügyfélkapu online rendszerben.

Az előadás után, mint mindig, kérdések következtek, melyeknek legnagyobb részét az előadó utólagosan, részletesen válaszolt meg írásban.
Fórián Eszter