fbpx
Karrierközpont
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
Slider

A szakmai építkezés alapjai: szakmai gyakorlat, gyakornoki program

Valljuk be nyíltan és őszintén: a munkaerőpiac kevéssé nyitott a huszonegy-néhány éves, felsőoktatásból éppen kikerülő, tapasztalatlan munkaerőre. Az álláshirdetések döntő többsége elvár valamiféle szakmai tapasztalatot, és a HR-eseknek könnyű válogatási szempontot kínál a munkahelyet belülről sosem látott jelentkezők kiszűrésére.

Éppen ezért bölcs dolog már a felsőfokú tanulmányok idején – akár az első év nyarától – begyűjteni némi munkatapasztalatot. Akkor sem késő alulról építkezni, ha diplomaosztáskor ébred rá valaki, hogy nincsenek szakmai referenciái: a szakmai gyakorlat, a gyakornokság vagy az önkéntes munka akkor is jó kiindulópontja lehet egy sikeres karrierútnak.

A szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlat szűkebb értelemben véve a felsőoktatási képzés gyakorlati része, amit a tantervi előírásoknak megfelelően, kreditért kell végeznie a hallgatóknak, általában az egyetem által javasolt intézményeknél vagy vállalatoknál. A néhány héttől egészen három hónapig terjedő munkavégzés általában elég ahhoz, hogy a munkahelyi kultúrába betekintést nyerjen az ember. 12 közoktatásban, majd 1-2 év felsőoktatásban töltött év után nem árt szembesülni azzal, mit jelent, ha az embernek főnöke, teljesítendő feladata, több ilyen-olyan munkatársa van, és különösebb gardírozás nélkül, önállóan kell dolgoznia. A munkaerőpiacon sokat számít, ha valaki bele tud írni legalább egy szakmai gyakorlatot a CV-jébe. Sőt még jobb, ha többet is fel tud vonultatni. Sok szakon azonban egyáltalán nincs kötelező szakmai gyakorlat, vagy értékelhetetlenül rövid. Az élelmes hallgatóknak ilyenkor maguknak kell kikaparniuk a gesztenyét, és nem tantervi szakmai gyakorlati lehetőségeket felkutatniuk. Szakmai gyakorlatra jelentkezőkre nyitott a munkaerőpiac. A szakmai gyakorlati helyek felkutatása és megpályázása gyakorlatilag megegyezik a teljes állások esetében bevett gyakorlattal. A cégek saját honlapjukon, nagyobb álláshirdetési portálokon vagy az egyetemek karrierirodáiban teszik közzé a lehetőségeket. Ugyanúgy önéletrajzot, motivációs levelet várnak a jelentkezőktől, és ugyanolyan válogatási módszereket alkalmaznak, mint a komoly pozícióknál. Így már rögtön az elején fontos tapasztalatokat szerezhetünk a munkakeresési fogásokról: kockázat- és stresszmentesen kísérletezgethetünk. Tisztában kell lennünk a lehetőségeinkkel és jogainkkal ahhoz, hogy jó szakmai gyakorlati pozíciót találjunk magunknak. Nézzük meg alaposan, mit kínál a cég! Mindenképpen derítsük ki a következőket:
Mennyi időre vesznek fel? Mikor kell munkába állnunk? Napi/heti bontásban hány órát kell dolgoznunk, és mennyire kötött beosztásban? Lesz-e mentorunk, aki szakmai és munkahelyi kérdésekben segíteni fog? Milyen feladatokra számíthatunk? Milyen megbízási vagy munkaszerződéssel fognak bennünket felvenni? Milyen díjazásra számíthatunk? Ha tantervi szakmai gyakorlatban gondolkodunk, feltétlenül tudakoljuk meg a releváns tanszéken , hogy elfogadják-e kreditként!

Csak olyan szakmai gyakorlati pozíciót érdemes elvállalni, ahol valóban a szakmai épülésünket szolgáló munkát végezhetünk, és tényleg van olyan tapasztalt szakember, aki hajlandó időt szánni ránk! Szintén érdemes elkerülni azokat a cégeket, amelyek szóbeli megállapodás alapján, mindenféle szerződés nélkül alkalmazzák a szakmai gyakorlatos hallgatókat. Nagyon sok multi, KKV és intézmény működtet korrekt szakmai gyakorlati programokat, teljesen legális háttérrel. Az önéletrajzunkban kiemelkedően jól mutatnak a külföldön végzett szakmai gyakorlatok. Hallgatóként akár Erasmus-ösztöndíjjal is kijuthatunk egy néhány hónapos szakmai gyakorlatra, de ha van ilyen célokra fordítható pénzünk, Európán kívül is szerezhetünk magunknak gyakornoki helyet. A külföldi szakmai gyakorlatot az internet révén megszervezhetjük magunk is, de számtalan cég segítségét igénybe vehetjük – általában pénzért – a gyakorlati hely felkutatásához és megszervezéséhez is. Megéri megpróbálni!

Gyakornoki pozíciók

A szakmai gyakorlatok és a gyakornoki pozíciók igen sokban különböznek egymástól, még akkor is, ha magyarul mindkettőt „gyakornok”- ként emlegetjük. Angolban megkülönböztetik az „intern”-t és a „trainee”-t: az előbbi hallgatói jogviszonnyal rendelkező, mentor segítségére támaszkodó, tanult – vagy választott – szakterületét gyakorló fiatal, míg az utóbbi olyan kisegítő munkatárs, aki fél- vagy akár teljes állásban kisegítő munkát végez a cég egy, vagy több beosztottja mellett. A két kategória sajnos a munkaerő-piaci szereplők fejében is keveredni szokott, ezért fontos már a jelentkezésnél tisztázni, hogy pontosan mire is gondolnak, amikor „gyakornok”-ot keresnek. A gyakornoki pozíciók általában rugalmas munkaidővel zajlanak, keresik a tehetséges, kreatív és jó munkabírású fiatalokat. Munkánkért cserébe fontos munkatapasztalatra és networking lehetőségre számíthatunk.

Ezt olvastad már?

A motivációs levél felépítése

A motivációs levelet az önéletrajzhoz képest személyesebb hangvétel jellemzi. A jó motivációs levél megvilágítja az olvasó számára a jelölt alkalmasságát a pozíció betöltésére, valamint bemutatja motivációs hátterét, jövőbeli elképzeléseit. Tovább ›»

4 +1 érv a karrier-tanácsadás mellett

Az egyetemi évek során szinte mindenkivel előfordul, hogy elbizonytalanodik a jövőjét illetően. A nekem legmegfelelőbb szakon tanulok? Mit fogok kezdeni a diplomámmal? Hol fogok elhelyezkedni? Mit kell tennem, hogy elérjem a céljaimat? Ha bizonytalan vagy abban, merre vezet az utad a munkaerőpiacon, vagy konkrét kérdéseid vannak, esetleg visszacsatolást szeretnél, hogy jó úton haladsz-e, gyere el ingyenes karrier-tanácsadásunkra, hogy tisztábban lásd, mi vár rád és hogy Te mit tehetsz azért, hogy elérd a kitűzött célt! Ne feledd, már az egyetem első éveiben hasznodra válhat, ha előre gondolkozol! Most megmutatjuk, miért. Tovább ›»

Csak semmi pánik!

Mindenek előtt gondold végig, érdemes-e izgulnod és mikor? A vizsgaírás közben, vagy már a felkészülés alatt is görcsben áll a gyomrod? Meg kell vizsgálnod, hogy nyugodtabb akarsz lenni, vagy nyugodtabbnak akarsz tűnni? Tünetkezelésre van szükséged vagy valami mély változást kell eszközölni a szokásaidat tekintve? Milyen a személyes stílusod stresszkezelés terén. Milyen a saját izgulási szinted, milyen technikát, mikor kell bevetni? Tovább ›»

Végkielégítés

Munkavállalóként végkielégítésre vagyunk jogosultak, ha munkaviszonyunk a munkáltató felmondása, jogutód nélküli megszűnése vagy a munkáltató személyében bekövetkező jogállásváltozás következtében szűnik meg, illetve ha a munkaviszonyunkat azonnali hatályú felmondással szüntetjük meg. Tovább ›»

Próbaidő

A próbaidő az egyik leggyakrabban alkalmazott elem a munkaszerződésekben, és ez az, ami sok esetben visszaélésekre ad alapot. A próbaidő, mint ahogyan az elnevezéséből is következik lehetőséget biztosít a munkavállalónak és a munkáltatónak, hogy megismerjék egymás képességeit, elvárásait, végső soron, hogy kipróbálják egymást. Tovább ›»

Munkaszerződés

A munkaszerződésed az elsődleges dokumentum, ami egyrészt létrehozza a munkaviszonyt, másrészt meghatározza az alapvető jogaid és kötelezettségeid a munkaviszonyod kapcsán. Tovább ›»

Karriertükör 2013

Az ELTE Karrierközpont tapasztalt szakértőinek közös munkájaként immár negyedik alkalommal gyűjtöttük csokorba számodra a legfontosabb tudnivalókat, amelyek közelebb visznek a megfelelő állás megtalálásához. Bízunk abban, hogy az általunk hasznosnak vélt alapvető információk teljesebb képet nyújthatnak számodra a tudatos karriertervezés, valamint a munka világába történő sikeres belépés terén. Tovább ›»

Az EURES-ről

Az Európai Unió 1993-ban hozta létre az EURES elnevezésű európai állásközvetítő rendszert (EURopean Employment Services), amelynek célja a munkaerő közvetítése az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben. Tovább ›»

Munkavállalási lehetőségek az Európai Unióban

Az uniós csatlakozási tárgyalásokon született megállapodások alapján a Csatlakozási Szerződésben rögzített módon a „tizenötök” a 2004-ben csatlakozott tíz tagállammal szemben a csatlakozást követő átmeneti időszakban nem a közösségi jogot, hanem az adott nemzeti szabályozásukat alkalmazzák. Tovább ›»

Önkéntesség

Alapvető emberi igényünk úgy segíteni, hogy ne várjunk érte cserébe semmit. De hogy nem is kapunk érte semmit, az nem igaz, hiszen minden másokért tett munka valamilyen formában megtérül. Tovább ›»

Merre tovább a diploma birtokában?

Új helyzet előtt állnak a továbbtanulók. Azon kell gondolkozniuk, hogy a három évbe sűrített alapképzési programot gyakorlati munkával, vagy alaposabb elmélyülést biztosító mesterképzési programmal folytatják. Ezt a döntést tovább bővíti az a lehetőség, hogy a hallgatók BA diplomájuk birtokában egész Európában szemezgethetnek a kapcsolódó MA programok kínálatából. Tovább ›»

Frissdiplomásokkal szembeni munkaadói elvárások

Munkakeresőként, leendő munkavállalóként érdemes és fontos tudnod, hogy mit is várnak tőled a munkaadók. Ez természetesen szakmánként, szakterületenként, munkahelyenként változhat, de vannak olyan alapvető képességek és képzettségek, amik a munkakeresés és a munkában való sikeres helytállás alapvető feltételei. Mik lehetnek ma ezek az alapvetően fontos készségek, képességek, kompetenciák? Tovább ›»

Béralku

A leendő munkaadónak minden esetben van egy elképzelése, hogy mennyit szeretne adni a munkavállalóinak, de fontos, hogy felkészülten válaszolj a kérdésre, interjú előtt tájékozódj az adott státusz kapcsán kapható jövedelemről , emellett mérlegeld, hogy mi az a fizetés, ami reális, és amiért elvállalod a munkát. Tovább ›»