fbpx
Karrierközpont
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
Slider

A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

Alábbi munkajogi tippünk segítségével könnyebben átláthatod, hogy mi a munkaviszony megszűnésének menete, milyen esetekben kerülhet rá sor és milyen indokkal.

Mi a különbség a munkaviszony megszűnése és a megszüntetése között?

A munkaviszony megszűnése esetén egy objektív, külső, a felek által nem befolyásolható ok vet véget a munkaviszonynak. A munkaviszony tehát a felek akaratától független ok folytán automatikusan, külön jognyilatkozat nélkül szűnik meg.

A munkaviszony megszüntetése eseteiben azonban maguk a felek kétoldalú jognyilatkozata (közös megegyezés) vagy az egyik fél jog­nyilatkozata folytán szűnik meg a munkaviszony (pl. felmondás).

A munkaviszony megszűnésének esetei

A munkaviszony megszűnik:

  • A munkavállaló halálával. Ugyanakkor a természetes személy munkáltató (pl. egyéni vállalkozó) halálával az öröklés miatt nem szűnik meg a munkaviszony.
  • A munkáltató jogutód nélküli megszűnésével. Ekkor a munkavál­laló részére ki kell fizetni a munkáltató  felmondása esetén meghatározott, munkavégzés alóli felmentési idejére járó távol­léti díjnak megfelelő összeget, kivéve, ha felmentés időtartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult (pl. táppénzen volt). Emellett a munkavállalót végkielégítés is megilleti.
  • A határozott idő lejártával.
  • Jogviszonyváltással: ha jogügylet vagy jogszabály alapján a gaz­dasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt., hanem más törvény (pl. Kjt.) hatálya alá tartozik

A munkaviszony megszüntetésének esetei:

Munkaviszony megszüntetési
módja

Írásbeliség  Indoklás  Jogorvoslati
kioktatás  
Munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírása  
Közös  
megegyezés
szükséges  nem szükséges   nem szükséges   szükséges 
Felmondás szükséges  munkáltatói felmondásnál szükséges, munkavállalóinál nem   munkáltatói
felmondásnál
szükséges  
szükséges 
Azonnali hatályú 
felmondás
szükséges  szükséges munkáltatói
felmondásnál
szükséges  
szükséges 
Határozott idejű munkaviszony határozott idő előtti megszüntetése a munkáltató által szükséges  nem szükséges   szükséges szükséges 
Azonnali hatályú megszüntetés
próbaidő alatt
szükséges  nem szükséges   a munkáltató általi megszüntetésnél
szükséges
szükséges 

Közös megegyezés

A munkaszerződést a felek közös akarata hozza létre, a felek ennek megfelelően bármikor megállapodhatnak abban is, hogy a munka­viszonyt közös megállapodással megszüntetik.

A megállapodásnak tartalmaznia kell a munkaviszony megszűnésére irányuló kölcsönös egybehangzó szándékot. Mivel mindkét fél félreérthetetlen és valódi akaratát feltételezi, fontos annak megszövegezése. A valódi akarat a közös megegyezés legfontosabb összetevője: ennek megvalósu­lásához az szükséges, hogy a felek jognyilatkozata ne szenvedjen akarathibában (megtévesztés, tévedés, jogellenes fenyegetés).

A megállapodásnak tartalmaznia kell a munkaviszony megszűnésének konkrét időpontját. A megállapodásban a felek bármiről rendelkezhetnek, például felmondási időben, felmentési időben, végkielégítés­ben, a munkavállalót megillető egyéb juttatásban.

Felmondás

A felmondás olyan egyoldalú, címzett jognyilatkozat, amely nem azonnal, hanem a felmondási idő közbeiktatásával szünteti meg a munkaviszonyt.

Ez a megszűnési mód ma már a határozatlan és a határozott idejű munkaviszony megszüntetésére is alkalmazható, de a két típusú mun­kaviszonynál eltérőek a jogszerű indokok. A munkavállalónak csak a határozott idejű munkaviszonyának felmondását kell megindokolni, a munkáltatónak a határozatlan idejű munkaviszony felmondását is.

A felmondási idő azt a célt szolgálja, hogy a munkavállalónak legyen ideje új munkahelyet keresni, illetve a munkáltató időben pótolhassa a kieső munkaerőt. A felmondási idő mértékét az Mt. határozza meg, de kollektív szerződésben vagy a munkaszerződésben ettől az Mt.-ben meghatározott szabályok szerint el lehet térni.

Felmondási tilalom és korlátozás

Az Mt. 65. § (3) bekezdése felsorolja ugyanakkor a felmondási tilal­makat, amikor a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt, így például a várandósság, vagy a szülési szabadság ideje alatt. Ezzel szemben a felmondási korlátozás számodra leg­fontosabb eseteit a 68. § (2) bekezdése tartalmazza, így például a betegség miatti keresőképtelenséget, amikor a munkáltató közölheti ugyan a felmondást, de a felmondási idő csak a védettséget biztosító időtartam lejártát követő napon kezdődhet.

Felmondási idő, felmentési idő

A felmondási idő harminc nap.

A munkáltató felmondásánál:

  • harmincnapos minimális felmondási idő az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel arányosan meghosszabbodik. A felmondási időt a fenti határok között a munkaszerződés és a kollektív szerződés is megnövel­heti. A felek maximum hat havi felmondási időben állapodhatnak meg. Pl.: ha a munkavállaló 11 évig állt munkaviszonyban ugyanannál a munkáltatónál, és a munkáltató felmondással szünteti meg a mun­kaviszonyát, akkor a felmondási idő törvényi (minimális) mértéke 55 nap.
  • a munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni, ennek mértéke legalább a felmondási idő fele. A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni.

Felmondás indoklása – Valós, világos, okszerű indok kell

Ha a munkaviszony megszüntetését indokolni kell (munkáltatói felmondás, azonnali hatályú felmondás), akkor a jognyilatkozat indokolásának az alábbi törvényi követelményeknek kell megfelelnie:

  • Az indoknak valósnak kell lennie: az indok valóságát, tényeknek való megfelelését annak kell bizonyítania, aki a jognyilatkozatot tette. Az indoknak a jognyilatkozat, pl. a felmondás közlésekor fenn kell állnia, ellenkező esetben a megszüntető jognyilatkozat jogellenes.
  • Világos indok kell: az indokolásból világosan ki kell tűnnie a megszüntető jognyilatkozat okának, miért nincs szükség a munkavál­laló munkájára. Meg kell jelölni azokat a konkrét tényeket és körül­ményeket, amelyekre például a munkáltató a felmondást alapította.
  • Okszerű indokra van szükség: az indokolásnak azt is igazolnia kell, hogy a munkaviszony megszüntetésére valóban szükség van, mivel az a megjelölt ok miatt elvesztette a rendeltetését. Jelentéktelen hiba például nem eredményezheti a munkaviszony megszüntetését, az ilyen felmondás is jogellenes. A felmondásnak rendeltetésszerűnek kell lennie, így nem irányulhat például a munkavállaló zaklatására, bosszúállásra, a véleménynyilvánítás elfojtására.

Figyelem, a fenti három követelményt nem csak a felmondásra kell alkalmazni, hanem minden olyan megszüntető jognyilatkozatra, amelyet kötelező indokolni.

Hangsúlyozni kell, hogy az azonnali hatályú munkáltatói felmondásnál a felmondás indokolásának további feltételeknek kell megfelelnie, az erre vonatkozó szabályok az Mt. 78. §-ának (1) bekezdésében találhatóak.

Ezt olvastad már?

A motivációs levél felépítése

A motivációs levelet az önéletrajzhoz képest személyesebb hangvétel jellemzi. A jó motivációs levél megvilágítja az olvasó számára a jelölt alkalmasságát a pozíció betöltésére, valamint bemutatja motivációs hátterét, jövőbeli elképzeléseit. Tovább ›»

Speciális karriermenedzsment: Az álláskeresés lépései (Speciális karriermenedzsment I.)

A Fogyatékosügyi Központ, a PPK és a Szolgáltató Központ együttműködésének köszönhetően Speciális Karriermenedzsment kurzussal bővült repertoárunk. A kurzusra kizárólag speciális szükségletű, fogyatékossággal élő hallgatók jelentkezhetnek, akik előzetesen regisztráltak a kari fogyatékosügyi koordinátoruknál. Fő célkitűzésünk, hogy azoknak is segítséget nyújtsunk karrierjük tervezéshez és a jövőbeni munkavállaláshoz, akik speciális helyzetük miatt különleges szükségletekkel rendelkeznek. Tovább ›»

4 +1 érv a karrier-tanácsadás mellett

Az egyetemi évek során szinte mindenkivel előfordul, hogy elbizonytalanodik a jövőjét illetően. A nekem legmegfelelőbb szakon tanulok? Mit fogok kezdeni a diplomámmal? Hol fogok elhelyezkedni? Mit kell tennem, hogy elérjem a céljaimat? Ha bizonytalan vagy abban, merre vezet az utad a munkaerőpiacon, vagy konkrét kérdéseid vannak, esetleg visszacsatolást szeretnél, hogy jó úton haladsz-e, gyere el ingyenes karrier-tanácsadásunkra, hogy tisztábban lásd, mi vár rád és hogy Te mit tehetsz azért, hogy elérd a kitűzött célt! Ne feledd, már az egyetem első éveiben hasznodra válhat, ha előre gondolkozol! Most megmutatjuk, miért. Tovább ›»

Csak semmi pánik!

Mindenek előtt gondold végig, érdemes-e izgulnod és mikor? A vizsgaírás közben, vagy már a felkészülés alatt is görcsben áll a gyomrod? Meg kell vizsgálnod, hogy nyugodtabb akarsz lenni, vagy nyugodtabbnak akarsz tűnni? Tünetkezelésre van szükséged vagy valami mély változást kell eszközölni a szokásaidat tekintve? Milyen a személyes stílusod stresszkezelés terén. Milyen a saját izgulási szinted, milyen technikát, mikor kell bevetni? Tovább ›»

Végkielégítés

Munkavállalóként végkielégítésre vagyunk jogosultak, ha munkaviszonyunk a munkáltató felmondása, jogutód nélküli megszűnése vagy a munkáltató személyében bekövetkező jogállásváltozás következtében szűnik meg, illetve ha a munkaviszonyunkat azonnali hatályú felmondással szüntetjük meg. Tovább ›»

Próbaidő

A próbaidő az egyik leggyakrabban alkalmazott elem a munkaszerződésekben, és ez az, ami sok esetben visszaélésekre ad alapot. A próbaidő, mint ahogyan az elnevezéséből is következik lehetőséget biztosít a munkavállalónak és a munkáltatónak, hogy megismerjék egymás képességeit, elvárásait, végső soron, hogy kipróbálják egymást. Tovább ›»

Munkaszerződés

A munkaszerződésed az elsődleges dokumentum, ami egyrészt létrehozza a munkaviszonyt, másrészt meghatározza az alapvető jogaid és kötelezettségeid a munkaviszonyod kapcsán. Tovább ›»

Karriertükör 2013

Az ELTE Karrierközpont tapasztalt szakértőinek közös munkájaként immár negyedik alkalommal gyűjtöttük csokorba számodra a legfontosabb tudnivalókat, amelyek közelebb visznek a megfelelő állás megtalálásához. Bízunk abban, hogy az általunk hasznosnak vélt alapvető információk teljesebb képet nyújthatnak számodra a tudatos karriertervezés, valamint a munka világába történő sikeres belépés terén. Tovább ›»

Az EURES-ről

Az Európai Unió 1993-ban hozta létre az EURES elnevezésű európai állásközvetítő rendszert (EURopean Employment Services), amelynek célja a munkaerő közvetítése az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben. Tovább ›»

Munkavállalási lehetőségek az Európai Unióban

Az uniós csatlakozási tárgyalásokon született megállapodások alapján a Csatlakozási Szerződésben rögzített módon a „tizenötök” a 2004-ben csatlakozott tíz tagállammal szemben a csatlakozást követő átmeneti időszakban nem a közösségi jogot, hanem az adott nemzeti szabályozásukat alkalmazzák. Tovább ›»

Önkéntesség

Alapvető emberi igényünk úgy segíteni, hogy ne várjunk érte cserébe semmit. De hogy nem is kapunk érte semmit, az nem igaz, hiszen minden másokért tett munka valamilyen formában megtérül. Tovább ›»

Merre tovább a diploma birtokában?

Új helyzet előtt állnak a továbbtanulók. Azon kell gondolkozniuk, hogy a három évbe sűrített alapképzési programot gyakorlati munkával, vagy alaposabb elmélyülést biztosító mesterképzési programmal folytatják. Ezt a döntést tovább bővíti az a lehetőség, hogy a hallgatók BA diplomájuk birtokában egész Európában szemezgethetnek a kapcsolódó MA programok kínálatából. Tovább ›»

Frissdiplomásokkal szembeni munkaadói elvárások

Munkakeresőként, leendő munkavállalóként érdemes és fontos tudnod, hogy mit is várnak tőled a munkaadók. Ez természetesen szakmánként, szakterületenként, munkahelyenként változhat, de vannak olyan alapvető képességek és képzettségek, amik a munkakeresés és a munkában való sikeres helytállás alapvető feltételei. Mik lehetnek ma ezek az alapvetően fontos készségek, képességek, kompetenciák? Tovább ›»

Béralku

A leendő munkaadónak minden esetben van egy elképzelése, hogy mennyit szeretne adni a munkavállalóinak, de fontos, hogy felkészülten válaszolj a kérdésre, interjú előtt tájékozódj az adott státusz kapcsán kapható jövedelemről , emellett mérlegeld, hogy mi az a fizetés, ami reális, és amiért elvállalod a munkát. Tovább ›»