fbpx
Karrierközpont
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
Slider

A munkaidővel kapcsolatos fogalmak

A munkaidő nem más, mint a munkavégzésre előírt idő, amikor a munkavállaló a munkaidő-beosztása szerint a munkáltató által meghatározott helyen rendelkezésre áll és köteles munkát végezni.

A munkaidő független attól, hogy a munkáltató ténylegesen tudott-e foglalkoztatni (el tudott-e látni munkával), így az ún. állásidő is munkaidőnek minősül. Az állásidő lényege, hogy ez idő alatt a munkáltató nem tudja ezt a foglalkoztatási kötelezettségét teljesíteni, de a munkavállaló oldalán ezt az időszakot mégis ledolgozott időként kell nyilvántartani, amely időszakra alapbérre lesz jogosult. A munkaidőbe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó, szokásosan és rendszeresen előforduló előkészítő és befejező tevékenység időtartamát is, de például a munkahelyre való oda, majd hazautazás nem tekinthető a munkaidő részének.

A rendes munkaidőtől meg kell különböztetnünk a rendkívüli munkaidőt, ami a munkavégzés azon időtartama, amikor a munkavállaló a munkáltató utasítása szerint a beosztás szerinti munkaidején felül is munkát végez.

Az általános teljes napi munkaidő 8 óra (heti 40 óra), de lehet ennél hosszabb és rövidebb is:

Kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása a napi 8, heti 40 óránál rövidebb teljes munkaidőt is előírhat. Erre általában akkor kerül sor, ha valamilyen egészségkárosító kockázat mellett kerül sor a munkavégzésre.
A teljes munkaidő mértéke legfeljebb napi tizenkét, illetve heti hatvan órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört (pl. portás) lát el, vagy a munkáltató, tulajdonos közeli hozzátartozója.

Részmunkaidő:

A felek a munkaszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a teljes munkaidőnél rövidebb időre (ált. napi 4 vagy 6 óra), tehát részmunkaidőre jön létre a munkaviszony.

Gyakran előfordul, hogy a munkaidő teljesítését munkaidőkeretben határozza meg számunkra a munkáltató. A munkaidőkeret lényege, hogy a napi, illetve heti munkaidő mennyiségére előírt szabályoknak a keret átlagában kell a feleknek megfelelni, azaz ez a módszer lehetőséget ad a munkaidő egyenlőtlen beosztására. A munkaidőkeret maximális hossza 4 havi (16 heti) lehet, bizonyos tevékenységek ellátása esetén legfeljebb 6 havi (26 heti), de kollektív szerződésben akár 1 éves keret is megállapítható.

Pihenőidők

A pihenőidő rendeltetése, hogy a munkavállaló regenerálódjon, kikapcsolódjon két munkavégzéssel eltöltött időszak között. A pihenőidőnek számos fajtája van, így különösen:

munkaközi szünet,
napi pihenőidő,
heti pihenőidő,
munkaszüneti nap,
szabadság.
A munkaközi szünet megszakítja a munkavégzést, hiszen 6 órányi munkavégzést követően legalább 20 perces (legfeljebb 1 órás) időtartamban biztosít regenerálódási lehetőséget a munkavállalóknak. A napi munkavégzéshez szorosan kapcsolódik a napi pihenőidő is, ami pedig a napi munkavégzés befejezése és a másnapi munkakezdés közötti legalább 11 órás időtartamot jelenti.

Szabadság

A szabadság a munkaviszony egyik sajátossága, amely megkülönbözteti más, ugyancsak munkavégzésre irányuló jogviszonytól. Az éves fizetett szabadság nem kevesebbet jelent, mint hogy a munkavállaló munkavégzés nélkül kap munkabért (távolléti díját) a munkáltatótól erre az időszakra.

A szabadság alap és pótszabadságból áll.

Alapszabadság:

Az Mt. minden munkavállalónak alanyi jogon biztosítja az alapszabadságot, amelynek mértéke 20 munkanap.

Pótszabadság:

A munkavállalót életkorában, személyében, személyi körülményeiben rejlő okokból, illetve munkaköréből adódóan számos pótszabadság illetheti meg. Így például minden munkavállaló életkorától függően pótszabadságra jogosult. Pl. 25. életévétől 1 munkanap, de a 45. életévtől már 10 munkanap pótszabadság illet meg a munkavállalókat. Ha a munkavállalónak 16 év alatti gyermeke van, akkor erre való tekintettel is pótszabadságban részesül.
Fizetés nélküli szabadság biztosítására is lehetőség van a munkaviszony fennállásának ideje alatt, amelynek legtipikusabb esete a gyermek 3 életévének betöltéséig a nevelése érdekében biztosított távollét.

A szabadság kiadásának joga

A munka megszervezése a munkáltatóra hárul, ezért a szabadság kiadásának joga is a munkáltatót illeti, ellentétben a köznyelvben elterjedt kifejezéssel: „kiveszem a szabim”. A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg. Ugyanakkor évente 7 munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve (ez lehet ugye a próbaidő időszaka) – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban szükséges kiadni.

A szabadságot – a felek eltérő megállapodása hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább az egybefüggő 14 naptári napot elérjen, és a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell. A munkáltató csak fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén változtathatja meg a szabadság időpontját, vagy a már megkezdett szabadságot megszakíthatja és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.

Azt se felejtsétek el, hogy a szabadság pénzbeli megváltására kizárólag a munkaviszony megszüntetése esetén van lehetőség.

Ezt olvastad már?

A motivációs levél felépítése

A motivációs levelet az önéletrajzhoz képest személyesebb hangvétel jellemzi. A jó motivációs levél megvilágítja az olvasó számára a jelölt alkalmasságát a pozíció betöltésére, valamint bemutatja motivációs hátterét, jövőbeli elképzeléseit. Tovább ›»

Speciális karriermenedzsment: Az álláskeresés lépései (Speciális karriermenedzsment I.)

A Fogyatékosügyi Központ, a PPK és a Szolgáltató Központ együttműködésének köszönhetően Speciális Karriermenedzsment kurzussal bővült repertoárunk. A kurzusra kizárólag speciális szükségletű, fogyatékossággal élő hallgatók jelentkezhetnek, akik előzetesen regisztráltak a kari fogyatékosügyi koordinátoruknál. Fő célkitűzésünk, hogy azoknak is segítséget nyújtsunk karrierjük tervezéshez és a jövőbeni munkavállaláshoz, akik speciális helyzetük miatt különleges szükségletekkel rendelkeznek. Tovább ›»

4 +1 érv a karrier-tanácsadás mellett

Az egyetemi évek során szinte mindenkivel előfordul, hogy elbizonytalanodik a jövőjét illetően. A nekem legmegfelelőbb szakon tanulok? Mit fogok kezdeni a diplomámmal? Hol fogok elhelyezkedni? Mit kell tennem, hogy elérjem a céljaimat? Ha bizonytalan vagy abban, merre vezet az utad a munkaerőpiacon, vagy konkrét kérdéseid vannak, esetleg visszacsatolást szeretnél, hogy jó úton haladsz-e, gyere el ingyenes karrier-tanácsadásunkra, hogy tisztábban lásd, mi vár rád és hogy Te mit tehetsz azért, hogy elérd a kitűzött célt! Ne feledd, már az egyetem első éveiben hasznodra válhat, ha előre gondolkozol! Most megmutatjuk, miért. Tovább ›»

Csak semmi pánik!

Mindenek előtt gondold végig, érdemes-e izgulnod és mikor? A vizsgaírás közben, vagy már a felkészülés alatt is görcsben áll a gyomrod? Meg kell vizsgálnod, hogy nyugodtabb akarsz lenni, vagy nyugodtabbnak akarsz tűnni? Tünetkezelésre van szükséged vagy valami mély változást kell eszközölni a szokásaidat tekintve? Milyen a személyes stílusod stresszkezelés terén. Milyen a saját izgulási szinted, milyen technikát, mikor kell bevetni? Tovább ›»

Végkielégítés

Munkavállalóként végkielégítésre vagyunk jogosultak, ha munkaviszonyunk a munkáltató felmondása, jogutód nélküli megszűnése vagy a munkáltató személyében bekövetkező jogállásváltozás következtében szűnik meg, illetve ha a munkaviszonyunkat azonnali hatályú felmondással szüntetjük meg. Tovább ›»

Próbaidő

A próbaidő az egyik leggyakrabban alkalmazott elem a munkaszerződésekben, és ez az, ami sok esetben visszaélésekre ad alapot. A próbaidő, mint ahogyan az elnevezéséből is következik lehetőséget biztosít a munkavállalónak és a munkáltatónak, hogy megismerjék egymás képességeit, elvárásait, végső soron, hogy kipróbálják egymást. Tovább ›»

Munkaszerződés

A munkaszerződésed az elsődleges dokumentum, ami egyrészt létrehozza a munkaviszonyt, másrészt meghatározza az alapvető jogaid és kötelezettségeid a munkaviszonyod kapcsán. Tovább ›»

Karriertükör 2013

Az ELTE Karrierközpont tapasztalt szakértőinek közös munkájaként immár negyedik alkalommal gyűjtöttük csokorba számodra a legfontosabb tudnivalókat, amelyek közelebb visznek a megfelelő állás megtalálásához. Bízunk abban, hogy az általunk hasznosnak vélt alapvető információk teljesebb képet nyújthatnak számodra a tudatos karriertervezés, valamint a munka világába történő sikeres belépés terén. Tovább ›»

Az EURES-ről

Az Európai Unió 1993-ban hozta létre az EURES elnevezésű európai állásközvetítő rendszert (EURopean Employment Services), amelynek célja a munkaerő közvetítése az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben. Tovább ›»

Munkavállalási lehetőségek az Európai Unióban

Az uniós csatlakozási tárgyalásokon született megállapodások alapján a Csatlakozási Szerződésben rögzített módon a „tizenötök” a 2004-ben csatlakozott tíz tagállammal szemben a csatlakozást követő átmeneti időszakban nem a közösségi jogot, hanem az adott nemzeti szabályozásukat alkalmazzák. Tovább ›»

Önkéntesség

Alapvető emberi igényünk úgy segíteni, hogy ne várjunk érte cserébe semmit. De hogy nem is kapunk érte semmit, az nem igaz, hiszen minden másokért tett munka valamilyen formában megtérül. Tovább ›»

Merre tovább a diploma birtokában?

Új helyzet előtt állnak a továbbtanulók. Azon kell gondolkozniuk, hogy a három évbe sűrített alapképzési programot gyakorlati munkával, vagy alaposabb elmélyülést biztosító mesterképzési programmal folytatják. Ezt a döntést tovább bővíti az a lehetőség, hogy a hallgatók BA diplomájuk birtokában egész Európában szemezgethetnek a kapcsolódó MA programok kínálatából. Tovább ›»

Frissdiplomásokkal szembeni munkaadói elvárások

Munkakeresőként, leendő munkavállalóként érdemes és fontos tudnod, hogy mit is várnak tőled a munkaadók. Ez természetesen szakmánként, szakterületenként, munkahelyenként változhat, de vannak olyan alapvető képességek és képzettségek, amik a munkakeresés és a munkában való sikeres helytállás alapvető feltételei. Mik lehetnek ma ezek az alapvetően fontos készségek, képességek, kompetenciák? Tovább ›»

Béralku

A leendő munkaadónak minden esetben van egy elképzelése, hogy mennyit szeretne adni a munkavállalóinak, de fontos, hogy felkészülten válaszolj a kérdésre, interjú előtt tájékozódj az adott státusz kapcsán kapható jövedelemről , emellett mérlegeld, hogy mi az a fizetés, ami reális, és amiért elvállalod a munkát. Tovább ›»