Karrierközpont

Prazsák Gergő: Értékek és kultúra

Prazsák Gergő, az ELTE TáTK Szociálpszichológiai Tanszékének tudományos munkatársa a kultúráról és a kulturális értékekről tartott előadást március 25-én a Harmadik Kor Egyeteme előadássorozatában.

Az előadás kiinduló kérdésként azzal foglalkozott, hogy mit gondolnak az emberek a kultúráról, ami azért lehet jó szempont, mert nagyon tág kutatási területről van szó és nehéz konkretizálni, ez a nézőpont azonban viszonylag jól megfogható alapot ad a kultúrakutatáshoz. Itt Platón Protagorasz című művét idézte, amelyben Prométeusz és Epiméteusz azt a feladatot kapják, hogy osszák szét az élőlények között a tulajdonságokat. Epiméteusz magára vállalta ezt a feladatot, de meggondolatlanul osztotta el a tulajdonságokat és az embernek nem jutott semmi, Prométeusz ezért lopta el a tüzet és a mesterségekbeli tudást. Az embernek eszerint tehát semmilyen tulajdonsága nem volt, de a tűzzel és a mesterségekbeli tudással mindenre képes volt. Egy másik történetben Zeusz Hermészt bízza meg azzal, hogy minden embernek egyenlő mértékben adjon tisztességességérzetet (igazságérzetet) és jogot, mert Zeusz megijedt az emberek folyamatos háborúzásától és hogy nem tudnak közösségben élni. Az egyenlőség az egyik első érték, amelyet felfedezhetünk a kultúrában.

Prazsák Gergő ezután Safranskitól idézett, aki a szabadság szempontjából tárgyalja az emberiséget, ezen belül a bibliai teremtéstörténetet, amelyben a döntés szabadságát emeli ki: a tudás fájáról származó alma elvétele Ádám és Éva szabad döntése. Safranski szerint „a tilalom teremti meg a tudást, amelyet tilt. A tudás tiltott fájával az a helyzet, mint azzal a figyelmeztetéssel, amelyre ez van írva: ezt a figyelmeztetést kérjük nem figyelembe venni!”

Az előadás ezután a kultúra eredetével foglalkozott: a kifejezés etimológiájával és azzal, hogy mit jelentett a kultúra a különböző történelmi korokban. A szó eredetét tekintve a latin ‘colere’ igéből származik, mely jelentésében valamifajta művelést (elsősorban a föld művelését), gondozást, ápolást, gondoskodást jelentett. A szó értelmének lényeges változását, mely a mai szóhasználathoz való közeledés első döntő lépéseként tartható számon, Cicero (i.e. 106-43) a Tusculanae Disputationes című művében megfogalmazott “cultura animi … philosophia est” állítása jelentette, amely a filozófiát a lélek műveléseként határozza meg.  A középkorban a kultúra az életvitel közös alakulását jelentette, a felvilágosodásban pedig az emberi és társadalmi emancipáció folyamatának egészét. A 18. században aztán létrejött a civilizáció és a kultúra szembeállítása, ami a német polgárság és arisztokrácia érdekellentéteinek kifejezését szolgálta.

Civilizációnak a fejlett országokat tekintették, a kultúrát az elmaradt népek sajátjaként értelmezték. Ezt ma a német „kultur” és az angolszász „civilization” szóban tudjuk a leginkább megragadni: a kultur a magaskultúrát jelenti, amelyhez az irodalom, a költészet, a zene, stb. tartozik, míg a civilizationnek minden része, amit az ember alkot.

Prazsák Gergő ezután különböző kultúrafelfogásokat mutatott be röviden: Benjamin Disraeli, Herder, Schiller és Gramsci elméleteivel foglalkozott, majd kitért a tömegkultúra vizsgálatára is, ahol Walter Benjamin elméletét mutatta be. Benjamin szerint az új sokszorosítási technikák megjelenésével a művészet mint történetileg kialakult tevékenység és tárgyegyüttes a történetének végéhez ért, mivel a sokszorosítással megszűnik az egyediség, ez pedig a tömegkultúra emancipációját jelenti. A kultúrának nem tudunk egyetlen konkrét definíciót adni, hiszen különböző szempontok mentén lehet elemezni, de mindegyik meghatározásban közös pont, hogy a kultúra társadalmilag elfogadott szimbólumokban nyilvánul meg.

A különböző kultúrafelfogások bemutatása után az előadás áttért az értékek kérdéskörére, azaz, hogy mit nevezünk értéknek.

Értékről is különböző szempontok alapján beszélhetünk:

Etikai érték a jó, esztétikai érték a szép (a görögöknél az volt szép, ami jó is volt), a piac által meghatározott árú vagy szolgáltatási értéke gazdasági megközelítésből vizsgálja az értéket, szociálpszichológiai szempontból az értékek összekapcsolják az egyént a társadalommal, a jog pedig az elfogadható és a kizárt cselekedetek megkülönböztetésére használja.

Az értékek:

–          materiális javakon túlmutató szellemi objektivációk

–          motivációk és célok

–          rendszerbe szerveződnek

Az előadó ezután áttért saját kutatásának bemutatására, amelyben azt vizsgálták, hogy a résztvevők milyen kultúrafelfogással rendelkeznek. A tesztben 30 lehetséges kulturális komponenst soroltak fel, azt kérdezték meg a résztvevőktől, hogy az adott komponensek a kultúra részét képezik-e. Ezek alapján megkülönböztették a mindennapi kultúrát (kertészkedés, öltözködés), a magaskultúrát (múzeum, könyvtár), az otthoni kultúrát (bélyeggyűjtés), a tömegkultúrát (horgászat, cigányzene, rádió hallgatása) és az új médiát (blogolás, cikkek olvasása az interneten).

Kulturális kasztrendszer

Egy másik kutatásban a 16-29 éves fiatalokat vizsgálták, 8000 fő részvételével. Ebből az derül ki, hogy minden 5. fiatal soha nem jár sehová a tesztben felsorolt helyek közül (mozi, étterem, kávézó, kocsma, borozó, könyvesbolt, könyvtár, kiállítás, színház, art mozi, opera, hangverseny). Ezek után az előadó a kultúrafogyasztói csoportokat elemezte a kutatások alapján, ebből kiderült, hogy komoly összefüggés van a végzettség és a kultúrafogyasztás között. „A kulturális szegények” általában azok, akik alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek, ők lényegében nem is tudnak kilépni ebből a státuszból.

Az előadáson készült fotók megtekinthetők a Harmadik Kor Egyetemének Facebook oldalán.