fbpx
Karrierközpont
Slider

“Nekem az ELTE az EGYETEM”

Egy ponttal maradt le az államilag finanszírozott képzésről. Tanulmányi eredményei és szociális háttere alapján az Alumni Alapítvány őt találta legalkalmasabbnak arra, hogy mesterképzésének költségtérítését átvállalja. Ha nem kapta volna meg ezt a lehetőséget, tanulmányai folytatása érdekében főállású munkát kellett volna vállalnia, így viszont teljes emberként a tanulásra tud koncentrálni. Kelemen Zsófiával, az ELTE TáTK survey statisztika mesterszakos hallgatójával beszélgettünk.

Hogy tetszik a szak, amire kaptad az ösztöndíjat, és amit most el is kezdtél?
Nagyon izgalmas, és kihívás számomra, de úgy érzem jó alapokat kaptam matematikából a gimnáziumban, ezért szerintem tartani tudom majd a lépést. A szociológiát is nagyon szerettem, de ez egy kicsit más irány.

Az előzetes elvárásaidnak megfelel, amit itt kaptál – a tematikát, a tanárokat illetően?
Igen, abszolút. Több barátom is ezt a szakot végzi, tőlük már hallottam egyet s mást, mielőtt döntöttem. Tudtam, hogy ez egy színvonalas képzés, és valóban az, nagyon jó tanárok tanítanak.

Mi vetett téged a szociológia felé? Illetve egyáltalán az ELTE felé?
Mindig is érdekeltek az emberek és az emberi kapcsolatok, ezért tudtam, hogy a szociológia vagy a pszichológia jöhet majd szóba. Apukámnak sok társadalomtudományos és pszichológiai könyve van otthon, amelyeket még az egyetemi évei alatt gyűjtött össze – azokat is olvasgattam már a gimis éveimben. Régóta tudtam, hogy az ELTE-re szeretnék jönni. Mikor még nem is voltam benne biztos, hogy pontosan milyen irányba indulnék, már akkor is.

Már akkor is tudtad, hogy az ELTE a te helyed?
Valahogy nekem már kiskoromtól kezdve az ELTE volt az egyetem. Mindig vonzó volt számomra, hiszen sok jót hallottam róla. Szerencsés helyzetben vagyok, hogy a családom támogatni tudott a továbbtanulásban, és el is juthattam idáig.

Mi volt a legizgalmasabb számodra abban a három évben, amíg itt voltál szociológián?
Az, hogy itt nem csak gondolkodni, hanem érvelni és vitatkozni is kellett. A szociológia elméleti alapjainak elsajátítása mellett szerettem annak gyakorlati oldalát is, ezért igyekeztem minél több lehetőséget megragadni és tapasztalatot szerezni ebben is.

Azt néztem is, hogy sok kutatásban vettél részt…
Igen, úgy gondoltam, hogy nem elegendő jó tanulmányi eredménnyel diplomát szerezni, hanem emögött lennie kell egy erős gyakorlati háttérnek. Többek között ezért is vetettem bele magam kutatásokba. A szociológiai tanulmányaim első évének végén kerültem be az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégiumba, amely aztán rengeteg lehetőséget kínált számomra. A kolis szakmai és közösségi munka segített megszerezni azt a hátteret, amire még vágytam. Nagyon színes paletta nyílt meg előttem és igyekeztem mindenben kipróbálni magam, hogy rájöjjek, mi áll hozzám a legközelebb. Nagyon szeretem a terepmunkát, szeretek beszélgetni (interjúzni) emberekkel, szerintem ezekből rengeteget tanulhatunk. Emellett izgalmasak számomra a kvantitatív kutatások és az adatbázis-elemzést is élvezem. Részben ez motivált arra, hogy a survey statisztika mesterképzést válasszam.

És mivel szeretnél foglalkozni? Ha elvégezted a mesterképzést is, milyen irányba mennél ezekkel a tapasztalatokkal, illetve ezzel a tudással?
Amennyire látom, elég sokfelé lehet ezzel továbbmenni, a gyógyszertesztelések statisztikai vizsgálatától a piac- és közvélemény-kutatásokon át a statisztikai elemzői területekig. Más, mondjuk pénzügyi alapokkal akár pénzügyi vagy kockázatelemzői állásban is el lehetne helyezkedni.

Tehát valamilyen kiegészítő képzést még hozzátennél az ELTE-s tanulmányokhoz?
Igen. Egyelőre nem tudom, hogy pontosan mit, de szeretnék még tanulni.

A CEU-n is voltál vendéghallgató. Az mennyiben volt más, mint az ELTE? Nyilván rengeteg különbség van a két egyetem között.
A CEU-n egy tárgyat végezhettem el, mert szakkollégistaként ugyan át lehet hallgatni, de félévenként maximum két kredit vehető fel. Igen, vannak különbségek, számomra a legszembetűnőbb a diákokhoz való hozzáállás volt. A CEU teljesen diákcentrikus. Ez óriási pozitívum, ott általában kiscsoportos, szemináriumi munka folyik. Maga az épületegyüttes is hallgatóbarát, ez szerintem sajnos nem mondható el az ELTE TáTK campusáról; az egy kiismerhetetlen épület, nincsenek valódi közösségi terek, vagy olyan helyek, ahol a diákok kényelmesen le tudnak ülni beszélgetni. Nyilván az is nagy különbség, hogy a CEU-n a képzés nyelve az angol, korábban még nem tanultam angolul szociológiát.

Ez nehézséget okozott?
Nem. Szerencsés vagyok, mert könnyen tanulok nyelveket, már a gimnáziumban megcsináltam angolból a felsőfokú nyelvvizsgát és azután is aktívan használtam a nyelvet. Például most a survey statisztikához kötődően hallgatok kurzusokat a Coursera-n. Ezen az oldalon fel lehet jelentkezni ingyenes online kurzusokra, ahol hetente vannak új előadások, és azokhoz kapcsolódóan feladatok is, amiket határidőre be kell adni, hogy elismerjék a kurzus teljesítését. A Princeton University egyik statisztika előadása most a kedvencem, borzasztóan hasznos a mesterképzéshez is.

Az ELTE-s tanáraid közül vannak olyanok, akiket kifejezetten ajánlanál? Azt hiszem, érdemes őket megemlíteni.
Nagyon tisztelem a konzulensemet, Wessely Annát, nagyon lelkiismeretes, felkészült és zseniális előadásokat tart. Nagyon szerettem Rényi Ágnes, Heller Mária és Somlai Péter óráit is, izgalmasak és hasznosak egy leendő szociológus számára. A TáTK-on sok fiatalabb tanár is van, akiknek a lelkesedése és munkája motivál, leginkább Éber Márk Ároné, Kmetty Zoltáné, Sik Domonkosé, Koltai Júliáé és Gregor Anikóé.

Mi az, amit a későbbi generációknak üzennél az ELTE-vel kapcsolatosan? Megéri az ELTE-re jönni?
Abszolút megéri, mert itt olyan légkör van, amely bátorít a gondolkodásra, illetve az érvelésre és a vitára. Úgy érzem, az ELTE-n segítenek abban, hogy megtaláljuk azt, ami minket érdekel, és megmutatják, hogyan lehet nyitottan, de kritikusan állni a világ dolgaihoz.

Reiber Gabriella – Páli Nóra
ELTE Karrierközpont

Az ösztöndíjalap a 2012-ben megvalósult Alumni Est felajánlásaiból, az Alumni Alapítvány egyszázalékos felajánlásaiból és a Nemzeti Együttműködési Alap pályázati támogatásából jött létre.