Kötelesség, kötelezettség, követelmény, felelősség, vállalások sora, teendők garmadája és még sorolhatnánk. Elvárások tömkelege zúdul ránk nap, mint nap. A legtöbben már nem pusztán egy mókuskerékben sínylődünk, hanem mókuskerék-rendszerek labirintusában ébredünk fel reggelente, ahol már csak egy cél marad: a túlélés.
De meddig lehet és kell ezt tenni? Hol az a pont, ahol érdemes megállítanunk mindezt, mert különben miket őrölnek fel a mindennapok, míg végül a saját életünk nem lesz többé a sajátunk, amikor majd egyszerűen megszűnünk önmagunk lenni és a legvégén semmink sem marad, csupán régi énünk emlékfoszlányai.
Tovább ›»