Karrierközpont

Kajtár Gábor: Az általános erőszaktilalom rendszerének hatékonysága a posztbipoláris világban

A Harmadik Kor Egyeteme április 29-i előadását dr. Kajtár Gábor, jogász, politológus tartotta, fő kutatási területe többek között az erőszak alkalmazásának vitatott esetei. Előadásában az 1945 utáni erőszaktilalom rendszeréről és hatékonyságáról volt szó.

Kajtár Gábor elöljáróban két gondolatot osztott meg a hallgatósággal:

1. Történelmi szemlélet

Történelemmel foglalkozni komoly és tragikus dolog, óriási a zűrzavar, ezért meg kell kísérelni ezt a káoszt valahogy megoldani és megosztani az eredményt, amire jutunk, ez lényegében azt is jelenti, hogy meg kell próbálnunk tanulni a múlt tragédiáiból.

2. Felelősségvállalás

Nagyon oda kell figyelni a szavakra, hiszen tetté akarnak válni és tetté is válnak, nincsen olyan hogy csak egy szót mondunk ki, a szó elindul és keresi azt az embert, akinek a cselekedeteiben testet tud ölteni.

Alapvetően államok háborúznak egymással, de az államok mögött mindig emberek vannak, akik kitalálják az eszméket és politikai koncepciókat. Az emberiség története konfliktusok története is, ezeket kétféle módon lehet megoldani, erőszakos vagy békés módon, ha azonban az egyikhez hozzá akarunk nyúlni, óhatatlanul is hozzányúlunk a másikhoz is.

Általános erőszaktilalom és a viták békés rendezésének kötelezettsége

az emberiség alapállapota a háborúzás volt, a prehisztorikus korban a törzsek 22%-a évente legalább egyszer, 65%-a folyamatosan háborúzott. Kajtár Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a modern háborúk azonban sokszor felelőtlenségre vezethetőek vissza és arra, hogy nem tanulunk a korábbi konfliktusokból. Az emberiség történetének korai szakaszában tehát folyamatosan zajlottak háborúk, az első jelei annak, hogy az embernek van valamilyen morális gondolati kapcsolata a háborúhoz, a vallásokban jelentek meg.

Az igazságos háború elmélete

Az igazságos háború elmélete egy erkölcsi alapú eszmerendszer volt a középkorban, amely a háború megindításának és lefolytatásának egyes kérdéseit szabályozta, azaz korlátokat kívánt szabni a háború indításának. Az elmélet egyik legfőbb képviselője volt pl. Szent Ágoston is. A szabályozás elemei a következők voltak:

  • igazságos ok
  • erkölcsileg jó szándék
  • megfelelő közhatalom által
  • végső eszközként
  • siker reális esélye
  • arányosság

Az egész eszmerendszer azonban valójában nagyon megfoghatatlan, nem igazán lehet definiálni az uralkodók istenfélelmén túl.

Ez azt a kérdést is felveti, hogy ki dönt az erkölcsi normákról. Erre a legkézenfekvőbb válasz az, hogy azok, akik használják őket.  A szabálynak nincs objektív megítélője, mindig azok alakítják, akik alkalmazzák.

XX. századi példák

Mindenki hajlamos a saját ellenfelét kikiáltani az erkölcsileg gonosznak, ez mindig is így volt, az elmúlt két évszázadban is, elég ha a hidegháborúra gondolunk, vagy George Bush háborúira, a 911 után, ahol éppen Irak, Irán és Észak-Korea volt a “gonosz”. A legnagyobb veszélye ezeknek az eszmerendszereknek, hogy amikor valaki jóra és rosszra osztja a világot, akkor a cél szentesíti az eszközt elv lép életbe és bármit meg lehet tenni, hogy ne a „gonosz” győzzön. Ezek a gondolatok mindenképpen nagyon károsak, mert tönkreteszik a rendszert.

Ami meglepő, hogy egészen 1907-ig kellett várni, hogy létrehozzák a szabályozást a háborúkkal kapcsolatban. 

A Drago-Porter egyezmény (1907) az államok egymás közötti viszonyát normalizálja. Az egyezmény tartalmazza pl. hogy adósságbehajtás céljából nem fogják megtámadni egymást a különböző államok.

Nemzetek Szövetsége (1919-  )

Sajnálatos módon ahhoz, hogy létre jöhessen a Nemzetek Szövetsége, kellett az első világháború tragédiája. A Nemzetek Szövetsége tulajdonképpen az ENSZ elődje volt, először az emberiség történetében jogi szabályokba öntötték, hogy alapvetően nem lehet egymással háborúzni, a problémákat a biztonsági tanács elé kell terjeszteni.

Briand-Kellogg paktum (1928)

A paktum értelmében az államok teljes egészében lemondtak a háborúindítás jogáról. Nagyon sok ország csatlakozott hozzá, többek között Amerika, Japán, Anglia és Magyarország is. A Nürnbergi perekben a háborús bűnösökkel szemben ezzel a paktummal jártak el (börtön vagy halálbüntetés), a paktum a nemzetközi szokásjog szintjére emelkedett, ez azért is fontos, mert a nemzetközi jog az egyetlen eszköz, amivel személyeket és rezsimeket is felelősségre lehet vonni, olyanokat is, akiknél ez nem működött belső szabályozásként. 1945 előtt pl. semmi nem tiltotta a lakosság kiirtását, mivel nem volt rá jogszabály, a holokauszt után azonban sok minden változott a nemzetközi jogban is, de Drezda bombázása is ugyanígy hozzá járult a nemzetközi jog fejlődéséhez.

Az ENSZ Alapokmánya

Akik szövegezték és aláírták az alapokmányt, azok mind a két világháborút túlélték. Az alapokmányban már megjelenik a teljes erőszaktilalom, a 2. cikk, 4. bekezdésében.

A szervezet tagjainak nemzetközi érintkezéseik során tartózkodniuk kell:

  • más állam területi épsége
  • vagy politikai függetlensége ellen irányuló
  • vagy az ENSZ céljaival össze nem férő egyéb erőszak alkalmazásának, erőszakkal való fenyegetésétől.

A fent említetteknek nem szűkítő értelmük van, csupán a leggyakoribb eseteket sorolják, de összességében mindent lefednek.

Ha azonban nincs kivétel az erőszaktilalom alól, akkor egy humanitárius kezdeményezés sem lehet kivétel, ez pedig probléma lehet. A humanitárius intervenció is tiltott és jogellenes az alapokmányban meghatározottak értelmében, ezt azonban úgy kell értelmeznünk, hogy bár a tilalom teljes, van amikor jogot sértünk, annak érdekében hogy egy nagyobb katasztrófát elhárítsunk.

 

Két kivétel lehetséges:

–       az önvédelem és

–       a biztonsági tanács felhatalmazása alapján

A kollektív biztonság rendszere és a biztonsági tanács jogkörei

A biztonsági tanács (BT) 5 tagból áll: Kína, Franciaország, Anglia, Amerika, Oroszország.

Van vétójoguk:

  • A BT állandó tagjai nem egyforma gyakorisággal éltek vétójogukkal
  • kezdetben a Szovjetunió, majd később az Egyesült Államok is egyre gyakrabban élt ezzel a jogával
  • a hidegháború alatt 199-szer került sor vétóra, ebből a Szovjetunió 79-szer, az Egyesült Államok pedig 60-szor élt ezzel a jogával

A BT aktivizmusa a hidegháború végével megnőtt és sok beavatkozást tett lehetővé, ami azt is jelenti, hogy minimális erőszakot lehetett alkalmazni a BT engedélyével. 1990 óta kb. évente születik olyan döntés, aminek értelmében létre tudnak jönni olyan missziók, amelyek célja, hogy a regionális konfliktusokat minimális erőszak alkalmazásával meg tudják szüntetni.

A BT 3 esetben hoz döntést (kényszerintézkedések):

  • a béke veszélyeztetése
  • a béke megszűnése
  • agresszió (támadó cselekmények fennforgása)

A béke veszélyeztetése

ilyenek voltak pl.:

–        Rhodesia, 1966, a fehér kisebbség uralma

–        1991, a kurd és siíta kisebbség védelmében

–        1992, a szomáliai helyzettel kapcsolatban

–        1995, Ruanda, népirtás, a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértése

Kényszerítő intézkedések

1.      fegyveres erőszakkal járó intézkedések

2.      fegyveres erőszakkal nem járó intézkedések:

–        gazdasági kapcsolatok megszüntetése

–        vasúti, légi, tengeri, postai, távírói, stb. forgalom teljes vagy részleges felfüggesztése

–        diplomáciai kapcsolatok megszakítása

–        nemzetközi bíróság felállítása

Az önvédelem joga

Az önvédelem joga a rendszer neuralgikus pontja, mivel itt nem a BT dönt az erőszak alkalmazásának szükségességéről, hanem maga az érintett fél. Jogilag körbe kell bástyázni a fogalmat, ahhoz hogy értelme legyen, ne váljon parttalanná és ne lehessen kiüresíteni a rendszert, hiszen ha minden körülmények között lehet alkalmazni, akkor az egésznek nincs értelme.

Az önvédelem jogának arányosnak kell lennie, pl. szubjektív félelemérzetből nem lehet megtámadni azt, aki miatt fenyegetve érezzük magunkat.

Az előadás zárásaként arról volt szó, hogy az ember nagyon sokáig abban a hitben élt, hogy a háború szükségszerű, csak a 20. század közepén ismerték fel, hogy ez nem így van.  Azóta inkább arról beszélhetünk, hogy az a valós, folyamatos csata, hogy a háborús vagy a békés hozzáállás kerekedik-e felül egy-egy helyzetben.

Az előadáson készült fotók elérhetőek a Harmadik Kor Egyeteme Facebook oldalán.