Karrierközpont

A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb megállapodások

Tanulmányi szerződés A munkáltató szakember-szükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet a munkavállalóval. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, melyben a munkáltató vállalja, hogy a munkavállaló részére a szerződésben meghatározott támogatást (pl. tandíj, szabadság, ösztöndíj) nyújtja annak tanulmányai alatt. A munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a szerződés szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után a szerződésben meghatározott időn keresztül munkaviszonyát fenntartja. Ennek az időtartamnak a nagysága eltérő (max. 5 év), és a támogatás mértékével arányosnak kell lennie. A tanulmányi szerződést a munkáltató köthet: saját munkavállalóval, más munkáltató munkavállalójával, munkaviszonyban nem álló személlyel, pl. egyetemistával. Az utóbbi két esetben azonban a felek között létrejött szerződést a Ptk. szabályai szerint kell elbírálni. Fontos, hogy nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. kollektív szerződés) alapján járó kedvezmények biztosítására (amiért a munkavállaló ellenszolgáltatásra nem köteles), illetve ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezett. Versenytilalmi megállapodás A versenytilalmi megállapodás bár a munkaviszonyhoz kapcsolódik, még speciális megállapodásnak tekinthető, hiszen a munkaviszony megszűnése utáni időszakra vonatkozóan vállalnak benne kötelezettséget egymással szemben a felek. A versenytilalmi megállapodással a munkáltató megfelelő ellenérték fizetése mellett – ami legalább a munkavállaló azonos időszakra járó alapbérének egyharmadát el kell érje – arra kötelezi a munkavállalót, hogy a munkaviszony megszűnését követő Tovább ›»

Tanulmányi szerződés

A munkáltató szakember-szükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet a munkavállalóval. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, melyben a munkáltató vállalja, hogy a munkavállaló részére a szerződésben meghatározott támogatást (pl. tandíj, szabadság, ösztöndíj) nyújtja annak tanulmányai alatt. A munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a szerződés szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után a szerződésben meghatározott időn keresztül munkaviszonyát fenntartja. Ennek az időtartamnak a nagysága eltérő (max. 5 év), és a támogatás mértékével arányosnak kell lennie.

A tanulmányi szerződést a munkáltató köthet:

  • saját munkavállalóval,
  • más munkáltató munkavállalójával,
  • munkaviszonyban nem álló személlyel, pl. egyetemistával.

Az utóbbi két esetben azonban a felek között létrejött szerződést a Ptk. szabályai szerint kell elbírálni. Fontos, hogy nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. kollektív szerződés) alapján járó kedvezmények biztosítására (amiért a munkavállaló ellenszolgáltatásra nem köteles), illetve ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezett.

Versenytilalmi megállapodás

A versenytilalmi megállapodás bár a munkaviszonyhoz kapcsolódik, még speciális megállapodásnak tekinthető, hiszen a munkaviszony megszűnése utáni időszakra vonatkozóan vállalnak benne kötelezettséget egymással szemben a felek.

A versenytilalmi megállapodással a munkáltató megfelelő ellenérték fizetése mellett – ami legalább a munkavállaló azonos időszakra járó alapbérének egyharmadát el kell érje – arra kötelezi a munkavállalót, hogy a munkaviszony megszűnését követő legfeljebb 2 éves időtartamban ne tanúsítson olyan magatartást, amely az ő jogos gazdasági érdekét sérti, veszélyezteti. Ez a gyakorlatban lényegében azt jelenti, hogy a munkavállaló nem mehet el a tilalom időszaka alatt versenytárshoz dolgozni, nem alapíthat korábbi munkáltatójáéval azonos profilul gazdasági társaságot, illetve nem szerezhet olyanban részesedést, nem csábít el munkatársakat korábbi munkáltatójától.

25 év alatti fiatalok foglalkoztatásához kapcsolódó munkáltatói kedvezmények

A munkáltató, ha legfeljebb 180 nap biztosítási jogviszonnyal rendelkező 25 év alatti munkavállalót foglalkoztat, a foglalkoztatás első két évében adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény igénybevételéhez a munkavállalóknak be kell szereznie egy igazolást az adóhatóságtól, amelyben igazolják a munkáltatója részére, hogy a fenti feltételeknek megfelel, így a munkáltató az adókedvezmény érvényesítésére jogosulttá válik.

Álláskeresőket megillető támogatások

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) határozza meg a foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, a jogosultsági feltételeket és az eljárási szabályokat. Az álláskeresők részére az Flt.-ben meghatározott feltételek szerint álláskeresési támogatásként álláskeresési járadék és költségtérítés jár.

Ki jogosult álláskeresési járadékra?

Az az álláskereső, aki

•        az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és

•        munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Az álláskeresési járadékot legfeljebb 90 napig folyósítják, maximális összege legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér 100%-a.

Költségtérítés

Az álláskereső részére járó:

•        álláskeresési járadék megállapításával,

•        a munkahelykereséssel,

•        az állami foglalkoztatási szervhez oda-visszautazással,

•        vagy az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges

utazással kapcsolatos, tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült helyközi utazási költséget meg kell téríteni. A költségtérítések igénylése és ügyintézése az álláskeresőt nyilvántartó állami foglalkoztatási szervnél történik.

Társadalombiztosítás

Nappali tagozatos, nagykorú, magyar állampolgárságú hallgatóként a társadalombiztosítás ellátásaira jogosult vagy. Ha magyarországi egyetemen tanulsz, de szünetelteted tanulmányaidat, mert külföldi egyetemen létesítesz hallgatói jogviszonyt (ösztöndíj, Erasmus), ebben az esetben szintén jogosult vagy egészségügyi ellátásra Magyarországon, de úti célodtól függően, érdeklődj a biztosítási lehetőségekről, Európán belül pedig mindenképpen váltsd ki az európai egészségbiztosítási kártyát.

Amennyiben magyarországi egyetemnek nem vagy hallgatója, de külföldi egyetemen van hallgatói jogviszonyod, ebben az esetben nem vagy jogosult egészségügyi ellátásra hazánkban, csak akkor, ha havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetsz. 2014-ben az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 6810,- Ft.

A hallgatói jogviszony megszűnését követő 45 napban még jogosult vagy egészségügyi szolgáltatás igénybe vételére. A 45 nap lejárta után, ha nem létesítesz munkaviszonyt, vagy egyéb olyan jogviszonyt amelynek eredményeként biztosítottá válsz, akkor neked kell megfizetned az Országos Egészségügyi Pénztárnál havonta a járulék összegét.

További információért keresd fel a www.oep.hu honlapot, vagy írj az info@karrier.elte.hu e-mail címre!
További információért keresd fel a www.apeh.hu honlapot, vagy írj az info@karrier.elte.hu e-mail címre!

Ezt olvastad már?

Tipikus és atipikus munkaviszonyok

Gyakran találkozhatsz azokkal a kifejezésekkel, hogy tipikus, illetve atipikus munkaviszony. Tipikusnak általános munkarend szerinti teljes munkaidős (azaz hétfőtől péntekig napi 8 óra) munkaviszonyt tekintjük, a változó világ igényei azonban új foglalkoztatási formák megjelenéséhez vezettek, amelyek ugyan munkaviszonynak minősülnek, de egy-két lényegi ismérvükben eltérnek a munkaviszony klasszikus képétől. Tovább ›»